Székely István a Száz év történetéről: a történelmi igazságról nem szavazással döntünk

Júl-11

cikkek

Dokumentumfilm-sorozatot mutat beaz RMDSZ a magyarság viszontagságos időszakáról. A Magyarok Romániában – száz év története című film első része csütörtökön 19 órától tekinthető meg a kolozsvári Bánffy-palota Tonitza termében. Elkészítéséről, céljáról és népszerűsítési tervéről az ötletgazdát, Székely Istvánt, az RMDSZ társadalomszervezésért felelős ügyvezető alelnökét kérdeztük.

„A filmsorozat elkészítésének egyik apropója az önismeret szükségessége, illetve a saját történet elmondásának igénye. Eget rengető újdonság nincs benne, vannak viszont új levéltári adatok, amelyek egyik-másik történelmi epizódot megvilágítják. De nincsenek benne olyan új információk, amelyek megváltoztatnák azt, amit eddig gondoltunk az elmúlt száz évről” – fogalmazott a megjelenítés kereteiről Székely István, aki szerint a magyar közösség elmúlt száz kilenc részben összefoglaló filmben a hangsúlyok elhelyezése az igazán fontos.

„Elsősorban nem a sérelmi politizálásra fókuszáltunk. Az elmúlt száz évben vannak olyan, románokat és magyarokat meg nem osztó történetek, mozzanatok, amelyek alkalmasok arra, hogy jövőt építsünk rájuk. Hiszen a román centenárium kapcsán nemcsak azt szeretnénk elmondani, hogy kik vagyunk, illetve mit gondolunk az elmúlt száz évről, hanem szeretnénk egyfajta párbeszédet kezdeményezni azokról a kérdésekről, amely esetenként megosztanak bennünket, mert esetleg másképp látjuk” – tette hozzá az ötletgazda. Székely elmondta, a filmet jó alapnak tekinti a következő száz évről szóló beszélhetéshez: milyen feltételek és garanciák mellett látja a magyarság biztosítottnak az identitásában való megmaradását.

Ne keverjük a párbeszéd különböző szintjeit

A filmben Ablonczy Balázs, Fodor János, Nagy Botond, Gidó Csaba, Egry Gábor, Lucian Nastasă-Kovács, illetve Zahorán Csaba történész szólal meg. Ennek kapcsán arról érdeklődtünk, hogy ők ütköztetik-e esetenként az eltérő szemléleteiket ugyanarról a mozzanatról, vagy mindenikük más-más korszakról beszél.

„Mindkét elv adott a filmben. Igyekeztünk mindenik téma esetében a legnevesebb, legjobb szakembereket megszólaltatni. Külön figyeltünk arra, hogy minden egyes rész esetében legyen egy román nézőpont is, és igen, vannak olyan kérdések is, amelyekben szándékosan mutatjuk be az adott esemény többarcúságát, vagy többféleképpen való értelmezésének lehetőségét” – válaszolta Székely István.

Ugyanakkor rámutatott: a többségi társadalommal való partnerség keresését több szinten képzelték el, a „közös dolgok kibeszélésének” különböző szintjeit pedig – az ügyvezető alelnök szerint – nem szabad összekeverni. „Fontos, hogy ne politikusok osszák az észt vagy mondják ki az utolsó szót történelmi kérdésekben, hiszen ez a történészek dolga” – vélekedett, ugyanakkor hasznosnak tartja, hogy a film kapcsán elmélyültebb beszélgetések is létrejöjjenek a román-magyar együttélés konfliktusairól, illetve ezek lehetséges feloldásáról.

„Emellett egy teljesen más kérdés a történész szakmának az elmúlt száz évről folytatott vitája. Mi azt látjuk, hogy voltak hangzatos ígéretek, talán még a Román Tudományos Akadémia részéről is, hogy lenne egy vegyes bizottság, amelyben a történészek megvitatják azokat a kérdéseket, amelyekben eltérnek az álláspontok, azonban ezek valahol elakadtak” – emlékeztetett a dokumentumfilm-sorozat ötletgazdája, aki a stagnálás okát abban látja, hogy olyan mértékben „átpolitizáltak” Romániában a történelmi kérdések, hogy az elmúlt száz évről nem is lehet higgadtan, racionálisan beszélgetni.

„A mi részünkről mindenképpen erre törekszünk a rendelkezésünkre álló eszközükkel, hiszen azt gondoljuk, hogy az RMDSZ politikai szervezetként kezdeményezhet politikai vitát az elmúlt száz és a következő száz évről is. Mindemellett reménykedünk abban, hogy a film kapcsán létrejönnek olyan értelmiségi fórumok, olyan kerekasztal-beszélgetések, amelyek egy más dimenzióban vizsgálják majd meg ugyanezeket a kérdéseket” – foglalta össze a dokumentumfilm-sorozat célját Székely István. A filmsorozat valamennyi részének román felirata is lesz, ugyanakkor megpróbálják elhelyezni minél több olyan kommunikációs csatornán, ahol a román nézők számára is hozzáférhető – tette hozzá.

Közös történelemkönyvben eltérő szemléletek

Sokféle történelem van, amelyeket a különböző társadalmi percepciók más-más tapasztalata diktált az elmúlt 28 évben – reagált az ötletgazda arra a felvetésünkre, miszerint román közvéleményformáló egy közös román-magyar történelemkönyv kidolgozását tekinti célszerűnek a centenáriumi évben.

„Én azt látom, hogy nem a magyar történész szakma vagy közélet az akadálya annak, hogy kialakuljon egy párbeszéd, amely középtávon, vagy ennél valamivel kiterjedtebb intervallumban eljuthat egy közös történelemkönyvig. Kétségtelen, hogy egy ilyen elképzelés meghagy bizonyos személetbeli különbségeket, és elég, ha csak az utóbbi idők ilyen jellegű kiadásaira gondolunk. Ezekben is felmutatják azokat az ellenvéleményeket vagy eltérő percepciókat, amelyek nem a fősodor, vagy nem a többség véleményét tükrözik. És itt többek között a magyarok őstörténetét bemutató tudományos munkákra is gondolok” – fogalmazott az ügyvezető alelnök. Hozzátette: a történelmi igazság nem egy olyasmi, amit szavazással döntünk el, amely által többség igazát vesszük tudomásul.

Filmes történelemlecke az iskolákban is?

A következő tanévtől, igény szerint az iskolákban is vetíthető lesz a mozgóképes történelemlecke. „Eleve egy olyan filmsorozatban gondolkodtunk, amelynek a megfogalmazása, korrektsége és pontossága lehetővé teszi akár azt is, hogy ezeket az iskolákban is be lehessen mutatni” – tájékoztatott Székely István. A lehetséges iskolai népszerűsítést firtató kérdésünkre a létező szándék mellett szükségét látja a vetítés feltételeinek és körülményeinek további egyeztetését.

„Csütörtökön mutatjuk be a sorozat első részét, majd elhelyezzük a különböző honlapokon, kiajánljuk különböző intézményeknek – sokan jelezték, hogy bemutatnák múzeumokban, könyvtárakban –, és van már olyan közösség is, amely a községi kultúrotthonban kívánja levetíteni” – részletezte a film tervezett népszerűsítését. Közölte, hogy a sorozatot a közszolgálati televízió, illetve az Erdélyi Magyar Televízió is sugározza majd. Emellett a sorozat az országos népszerűsítését követően DVD-n is elérhető lesz.

 

Forrás: www.maszol.ro

5 perc