1990 és 2017 között a romániai közoktatásban tanulók száma 39%-kal csökkent, 4,1 millió diákról 2,5 millióra. A magyar tannyelven tanulók esetében a visszaesés enyhén mérsékeltebb, itt 188 ezerről 122 ezerre, 35%-kal csökkent a diákpopuláció. Az arányok változása esetében részben pozitív trendek figyelhetők meg. A magyar oktatásban részt vevők aránya a teljes romániai iskolai populáción belül az 1996-os, 4,6%-os mélypont után szinte folyamatos növekedést mutatott a 2010-es évek elejéig. Ezt követően egy stagnálási periódus következik, a magyarul tanulók aránya a közoktatásban az elmúlt években 5,1–5,2% között ingadozik, és továbbra is elmarad a népességen belüli, mintegy 6%-os magyar anyanyelvi aránytól. A különböző oktatási szinteken, illetve az egyes erdélyi régiókon belül a dinamikák nagyon eltérőek, ezek bemutatására vállalkozik elemzésünk.
Az Országos Statisztikai Intézet öt szintre bontva közli az oktatási rendszerben részt vevő óvodások és diákok számát a tanítás nyelve szerint éves és megyei bontásban. Az adatok jelenleg 1990–2017 között érhetők el, megyei megoszlások 1997-től kezdődően vannak. Az adatokat a tanév kezdésekor összesítik, kiterjed a nappali, esti, csökkentett látogatású vagy távoktatásban részesülőkre, az állami- és magánoktatásra és a speciális osztályokba járókra is. A következő oktatási szintekre kérhetők le az adatok:
- Óvodai oktatás (ISCED 0): 1990–2011 között a 3–6 éves, 2012-től a 3–5 éves populációt célzó szint;
- Elemi és általános oktatás (ISCED 1–2): 1990–2011 között a 7–14 éves (I–VIII), 2012-től a 6–14 éves (0–VIII) populációt célzó szint;
- Líceumi oktatás (ISCED 3): 15–18 évesek, beleértve az elméleti és szaklíceumokat is (IX–XII/XIII);
- Szakiskolák (ISCED 3): 15–18 éves korcsoport, egy és négy évfolyam között;
- Posztliceális iskolák (ISCED 4): két–három évfolyam, jellemzően 19–21 éves korúak.
1. A közoktatásban tanulók számának alakulása
1990 és 2017 között a romániai közoktatásban tanuló diákok1 száma 39%-kal csökkent, 4,1 millió diákról 2,5 millióra.2 A visszaesés enyhén hangsúlyosabb, ha figyelembe vesszük, hogy a 2012/2013-as tanévtől kezdődően az elemi oktatás kiegészült plusz egy, előkészítő évfolyammal. A statisztikai intézet adatai, illetve az oktatási minisztérium tanulmányai3 alapján arra következtethetünk, hogy a bruttó beiskolázási arányok (a tanulóknak az adott évfolyamnak megfelelő korcsoporthoz viszonyított súlya) nem változtak jelentősen. Kebb-nagyobb hullámzások mellett a 6–10 éves korosztályban a beiskolázási arány átlagosan 94%-os volt ebben a periódusban, a 11–14 éves korosztályban 90%-os, a 15–18 éves korosztályban pedig 76%-os. Míg az elemis korúak esetében a tendencia enyhén csökkenő, a líceumi és szakiskolai korosztályon belül pedig valamelyest növekvő.4Amennyiben elfogadjuk a bruttó beiskolázási arányok kismértékű változásait, egyértelmű, hogy a diákpopuláció drámai csökkenésének hátterében elsősorban demográfiai okok állnak (alacsony születésszám, nagyfokú kivándorlás).
A közoktatásban magyar nyelven tanulók5 száma is erőteljesen visszaesett 1990 és 2017 között, 35%-kal, 188 ezerről 122 ezerre. A magyar tannyelvű osztályokba járók száma 1996-ig csökkent jelentős ütemben, azt követően pedig néhány év kivételével (2001, 2014, 2016, 2017) kisebb mértékben apadt, mint a teljes populáció esetében. Az 1990-hez mért csökkenés 2004-ben egyenlítődött ki a két populáció között.
Forrás: Forrás: INS, Tempo online, SCL103B
Románia nagyrégiói szintjén a diáklétszám csökkenése 1997 és 2017 között nagyjából hasonló mintázatot mutat. Jelentősebb eltérést a fővárosi régió esetében figyelhetünk meg, itt a beiratkozottak száma 2011-ig jelentős tempóban apadt, viszont az előkészítő osztályok bevezetését követően enyhén, de folyamatosan bővült 2017-ig.
Forrás: Forrás: INS, Tempo online, SCL103B
2. A magyar nyelven tanulók arányának változásai
A jelentős mértékű számbeli csökkenéssel párhuzamosan a magyar nyelven tanulók arányainak változása esetében részben pozitív trendek figyelhetők meg. A magyar oktatásban részt vevők aránya a teljes romániai iskolai populációra vetítve az 1996-os, 4,6%-os mélypont után szinte folyamatos növekedést mutatott a 2010-es évek elejéig. Ezt követően egy stagnálási periódus következik, a magyarul tanulók aránya a közoktatásban az elmúlt években 5,1–5,2% között ingadozik.
Az arányok értelmezéséhez az oktatási statisztikákat a népszámlálások koréves adataival vetjük össze, ezek alapján számítható megbízhatóbb becslés az adott korcsoportokon belüli beiskolázási arányokról, illetve a magyar nemzetiségűek súlyáról a vonatkozó iskoláskorú populációkban. Az Országos Statisztikai Intézet tanügyi felmérése a tanulók etnikai eloszlásáról is gyűjt adatokat, ezeket a következő alfejezetben tárgyaljuk.
A beiskolázási arányok becsléséhez az 1992-es, a 2002-es és a 2011-es népszámlálások koréves adatai alapján számított viszonyítási korcsoportokat vesszük figyelembe. Az óvodai képzésben ez a 3–6 évesek csoportja 2012-ig, ezt követően, az előkészítő osztályok bevezetésével, az óvodáskorú populációt a 3–5 évesek alkotják. Az alapfokú képzés esetében a 7–14 (2012-től 6–14) évesek, a középfokú oktatásban pedig a 15–18 évesek a viszonyítási csoport. Az 1992-es (januári) népszámláláshoz az 1991-es beiskolázási számokat hasonlítjuk, a többi népszámláláshoz az adott évben kezdődő tanév adatait. A 2017-es beiskolázási adatokat az állandó lakosságra vonatkozó az Erdélystat népesség-előrejelzése6 alapján becsült koréves populációval vetjük össze. Nagyon fontos eltérés, hogy itt nem a magyar etnikumúak, hanem a magyar anyanyelvűek számából indulunk ki, ami megítélésünk szerint nagyobb relevanciával bír a magyar oktatás szempontjából. Így a populációba bekerülnek azok a gyerekek, akik az összeíráskor más etnikumúként voltak regisztrálva (magyar anyanyelvű romák, svábok, románok), illetve kikerülnek azok, akik bár magyar nemzetiséget jelöltek meg a népszámláláskor, az anyanyelvük (a családban leggyakrabban beszélt nyelv) nem magyar.
Az óvodai képzés esetében kijelenthető, hogy a magyar óvodába járók aránya folyamatosan meghaladja a magyarság arányát az adott korcsoportban. Ennek több oka lehet. Egyrészt az óvodai hálózat jelentősen fejlettebb az erdélyi régióban, másodrészt feltételezhetően a magyar szülők nagyobb arányban íratják be gyerekeiket (az óvodai oktatás nem kötelező), harmadrészt nagy valószínűséggel a magyar nyelvű óvodákban számottevő arányban járnak más nemzetiségű gyermekek is (akik a népszámláláskor romaként, svábként vagy románként lettek regisztrálva). Az arányok viszont fokozatosan kiegyenlítődnek, 2017-re már kevésbé kiugróak az eltérések.
Beiskolázási számok és arányok – óvodai szint (1991, 2002, 2011, 2017)
| Év | Beiratkozottak | Magyarok aránya | ||||||
| Románia | Magyarok | Népességben | Magyar nyelven tanulók | |||||
| 3–5/6 évesek7 | Óvodások | % | 3–5/6 évesek | Óvodások | % | |||
| 1991 | 1 410 675 | 742 232 | 53% | 79 564 | 47 530 | 60% | 5,6% | 6,4% |
| 2002 | 885 898 | 629 703 | 71% | 50 120 | 41 457 | 83% | 5,7% | 6,6% |
| 2011 | 856 087 | 673 641 | 79% | 49 034 | 43 412 | 89% | 5,7% | 6,4% |
| 20178 | 577 051 | 521 161 | 90% | 34 122 | 32 732 | 96% | 5,9% | 6,3% |
Az alapfokú képzésben (elemi és általános évfolyamok) a magyar nyelven tanulók aránya elmarad az etnikai és anyanyelvi arányoktól, viszont időben pozitív elmozdulások is megfigyelhetők. Az 1996-os mélypont után, egy rövid stagnálási periódust követően, 2002 és 2013 között jelentősen növekszik a magyarul tanulók aránya az alapfokon beiskolázottak körében, elérve az 5,5%-ot. A 2014-es tanévtől kezdődően ellenben enyhe visszaesés, stagnálás figyelhető meg, a magyar nyelven tanulók aránya 5,4% körül mozog.
A javuló tendenciák hátterében a legfontosabb ok nagy valószínűséggel az anyanyelven tanulók arányának növekedése, a magyar gyerekek egyre nagyobb hányada magyar tannyelvű osztályokba jár. A pozitív trend ugyanakkor azzal is szorosan összefügg, hogy az elmúlt két évtizedben jelentős mértékű tömbösödés figyelhető meg az erdélyi magyar népességen belül, illetve hogy a magyarok és a románok korstruktúrája közötti eltérés csökkent, elsősorban a kivándorlás etnikai kiegyenlítődése következtében.
Másrészt az aránynövekedés annak is köszönhető, hogy egyre nő a magyar oktatáson belül a magyar anyanyelvű, de nem „népszámlálási magyarok” aránya. A magyar nyelven tanulók között olyanok is vannak, akiket a népszámlálások időpontjában más nemzetiségűnek regisztráltak (románok, romák, svábok). Ennek okán is a 2017-es, magyarokra vonatkozó adatokat nem etnikai, hanem anyanyelvi besorolás szerint kalkuláljuk. Ez jól mutatja, hogy a populáción, illetve a tanulókon belüli magyar arány továbbra is jelentős eltérést mutat. Ha az országosra jellemző, 89%-os beiskolázási aránnyal számolunk, akkor azt feltételezhetjük, hogy a 6–14 éves, magyar anyanyelvű gyerekek 10%-a járt nem magyar tannyelvű osztályokba 2017-ben.
A beiskolázási aránynak a csökkenése 2011 és 2017 között meglehetősen kontraintuitív. Nagy valószínűséggel a 2011-es népszámlálás adatai már akkor felülbecsülték az állandó lakosságot és még hangsúlyosabban a gyerekek számát,9 és ez a 2017-es előrejelzést is számottevően torzítja. Másodsorban az is valószínűsíthető, hogy a 6 éves gyerekek egy számottevő részét a szülők továbbra sem íratják be az előkészítő osztályba, így azok az alapfokú beiskolázási arányokat csökkentik, és az óvodaiakét növelik.
Beiskolázási számok és arányok – alapfok (1991, 2002, 2011, 2017)
| Év | Beiskolázás | Magyarok aránya | ||||||
| Románia | Magyarok | Népességben | Magyar nyelven tanulók | |||||
| 6/7–14 évesek10 | Alapfok | % | 6/7–14 évesek | Alapfok | % | |||
| 1991 | 2 870 587 | 2 639 279 | 92% | 178 214 | 134 486 | 75% | 6,2% | 5,1% |
| 2002 | 2 281 700 | 2 198 312 | 96% | 127 837 | 106 515 | 83% | 5,6% | 4,8% |
| 2011 | 1 715 333 | 1 629 406 | 95% | 97 196 | 87 605 | 90% | 5,7% | 5,4% |
| 2017 | 1 880 831 | 1 677 968 | 89% | 111 985 | 90 305 | 81% | 6,0% | 5,4% |
A középfokú oktatásban (líceumok és szakiskolák) a legrosszabb a magyar nyelven tanulók aránya. 1991-ben a magyar etnikumú fiatalok mintegy 38%-a iratkozott be magyar tannyelvű osztályokba, miközben az országos beiskolázási arány 74%-os volt. Azonos beiskolázási aránynál ez azt jelenti, hogy a magyar fiatalok alig több mint fele tanult magyar nyelven ezen a szinten. A tendencia itt is pozitív, a 90-es évek közepétől megindult a felzárkózás, viszont továbbra is jelentős az elmaradás az etnikai, anyanyelvi arányokhoz képest. A pozitív folyamatok hátterében hasonló okok állhatnak, mint az alapfokú oktatás esetében. Fontos kiegészítés, hogy Romániában jelen pillanatban csupán 10. osztályig kötelező az oktatás, így itt nagyobb mértékben szerepet játszhat a korai iskolaelhagyás is. Erre vonatkozó, etnikai bontású adatok sajnos nincsenek.
Beiskolázási számok és arányok – középfok (1991, 2002, 2011, 2017)
| Év | Beiskolázás | Magyarok aránya | ||||||
| Románia | Magyarok | Népességben | Magyar nyelven tanulók | |||||
| 15–18 évesek | Középfok | % | 15–18 évesek | Középfok | % | |||
| 1991 | 1 562 956 | 1 153 723 | 74% | 105 121 | 39 827 | 38% | 6,7% | 3,5% |
| 2002 | 1 329 409 | 1 010 619 | 76% | 75 466 | 37 365 | 50% | 5,7% | 3,7% |
| 2011 | 880 979 | 901 150 | 102% | 48 966 | 37 025 | 76% | 5,6% | 4,1% |
| 2017 | 841 426 | 727 911 | 87% | 50 192 | 30 704 | 61% | 6,0% | 4,2% |
3. A tanulók etnikuma
Az Országos Statisztikai Intézet felmérései kitérnek a diákok etnikumára is, függetlenül attól, hogy milyen tannyelvű osztályba járnak. Ezek az adatok csak országos összesítésben elérhetők, jelenleg a 2014, 2015 és 2016-os kezdetű tanévekre.11 További probléma, hogy a felmérések elemzési egységét az oktatási intézmények képezik, így nem létezik olyan adat, amely az etnikum és a tannyelv összefüggéseit mutatná. A módszertan szerint a diákok etnikumát az oktatási intézmény rögzíti a beiratkozási adatlapok, azaz a szülők nyilatkozata alapján.
A legfrissebb, 2016/17-es tanévre vonatkozó elemzés szerint a közoktatásban tanuló diákok 5,2%-a volt magyar nemzetiségű. Ez pontosan megegyezik a magyar tannyelven tanulók számával és arányával, viszont az egyes oktatási szintek esetében jelentősek az eltérések.
Az óvodások 5,9%-a volt magyar etnikumú, viszont ennél többen járnak magyar óvodai csoportokba, itt az arány 6,3%-os. Ez azt a hipotézisünket erősíti, mely szerint ezen a szinten jelentős a nem magyar etnikumú (akár népszámlálás, akár beiratkozás esetében rögzített), de magyar tannyelvű óvodába járó gyerekek száma. Hasonló az aránybeli eltolódás az alapfokú képzésben is, a magyar nemzetiségűek aránya 5,1–5,2%-os, a magyar tannyelven tanulóké pedig 5,4%-os. Az eltérések minden bizonnyal még ennél is nagyobbak, ha azt feltételezzük, hogy a magyar nemzetiségű gyermekek egy része román vagy más (pl. német) tannyelvű osztályokba jár. Líceumi szinten már fordított az összefüggés, a magyar etnikumúak és a magyar tannyelven tanulók aránya 86%-os, azaz számottevően több magyar gyermek van a rendszerben, mint amennyien magyarul tanulnak. A szakiskolások között felülreprezentáltak a magyar etnikumúak (7,8%), viszont jelentős részük (legalább 10%-uk) román nyelven tanul. A posztlíceumi szinten a magyar fiatalok több mint fele nem anyanyelvén tanul.
Kiemelt figyelmet érdemel a roma identitású diákok számának alakulása is, míg az elemiben 7,2% az arányuk, ez drámaian csökken a felsőbb szinteken: általánosban 5,2%, szakiskolában 3,4%, a középiskolai szinten pedig csupán 1%.
A tanulók megoszlása etnikumok szerint, 2016/17-es tanév12
| Román
etnikum |
% | Magyar
etnikum |
% | Roma
etnikum |
% | Egyéb
etnikum |
% | Magyar
tannyelven tanulók |
Arányuk a
magyar etnikumúak között |
||
| Óvoda | 461 634 | 88,6% | 30 995 | 5,9% | 24 306 | 4,7% | 4 169 | 0,8% | 32 911 | 106,2% | |
| Alapfok | 1 486 914 | 87,8% | 86 695 | 5,1% | 106 369 | 6,3% | 14 394 | 0,8% | 91 469 | 105,5% | |
| Elemi | 806 240 | 86,9% | 47 113 | 5,1% | 66 325 | 7,2% | 7 899 | 0,9% | |||
| Általános | 680 674 | 88,8% | 39 582 | 5,2% | 40 044 | 5,2% | 6 495 | 0,8% | |||
| Líceum | 609 203 | 93,7% | 30 165 | 4,6% | 6 676 | 1,0% | 3 956 | 0,6% | 25 916 | 85,9% | |
| Szakiskola | 74 309 | 88,1% | 6 605 | 7,8% | 2 861 | 3,4% | 615 | 0,7% | 5 912 | 89,5% | |
| Posztlíceum | 90 470 | 96,6% | 3 038 | 3,2% | 34 | 0,0% | 135 | 0,1% | 1 252 | 41,2% | |
| Összesen | 2 722 530 | 89,5% | 157 498 | 5,2% | 140 246 | 4,6% | 23 269 | 0,8% | 157 460 | 100,0% |
4. Beiskolázási számok és arányok régiók szerint
Régiók szintjén az 1997–2017-es periódust tudjuk nyomon követni, ekkortól publikusak a megyei szintű adatok. Míg Erdély egészében a teljes diákpopuláció 66%-ra csökkent ebben a húsz évben, a magyar nyelven tanulók száma kisebb mértékben, 78%-ra apadt. Az Erdélyen belüli régiók közül a Partiumban volt a legkisebb a magyar nyelven tanulók számának csökkenése (14%-os), Közép-Erdélyben 20, Székelyföldön 24, a szórványmegyékben pedig a leghangsúlyosabb, 37%-os.
Székelyföld (Hargita és Kovászna megyék) esetében enyhén növekedett a magyar oktatásban részt vevő diákok aránya 1997 és 2017 között.
Az óvodába járókon belül a magyar nyelven tanulók aránya stabilan 80% körüli, ami enyhén meghaladja az óvodáskorú népességen belüli etnikai arányt. Ebből arra következtethetünk, hogy az óvodát magyar nyelven végzők egy része a népszámlálások alkalmával nem magyar nemzetiségűnek (hanem elsősorban romaként) volt regisztrálva.13
Az elemi és általános oktatás esetében ebben a húsz évben enyhén növekedett a magyarul tanulók aránya, 76-ról 79%-ra, és nagyjából megegyezik az etnikai aránnyal, amely szintén emelkedett a vizsgált periódusban.
A középfokú képzés esetében van hangsúlyosabb lemaradás, viszont javul a tendencia, 2017-ben a 79%-ra becsült magyar anyanyelvű népességhez képest 77%-os a magyar tannyelvű líceumi és szakiskolai osztályokba járók aránya.
Közép-Erdélyben (Maros és Kolozs megyék) az óvodások arányának enyhe mérséklődése követi a népességen belüli aránycsökkenést. Az alapfokú képzésben magyarul tanulók aránya 2014-ig enyhén növekedett, azt követően viszont csökkent, 2017-ben 21%-os, miközben a magyar anyanyelvűek becsült populációja 22%-os. A középfokú oktatásban itt is jelentős a felzárkózás, a magyar gyerekek egyre nagyobb hányada anyanyelven végzi tanulmányait.
A Partiumban (Bihar, Szatmár, Szilágy megyék) felemás a helyzet, alapvetően kedvezőtlen a magyar oktatási intézményrendszer szempontjából. Partiumi sajátosság, hogy a magyar óvodákban tanulók aránya jelentősen elmarad a népességen belüli magyar aránytól, elsősorban Szatmár és Bihar megyében. Bár enyhén javult a helyzet, 2017-ben továbbra is jelentős a különbség, a magyar óvodások aránya csupán 22%-os, míg a 3–5 éves korcsoportban a magyar anyanyelvűek aránya 28%-os. Az alapképzésben valamivel kisebb az eltérés: az iskolás populációban 24, a viszonyítási korcsoportban 28%, de itt is jelentős a nem anyanyelven tanuló magyarok aránya. A líceumi és szakiskolai magyar osztályokba járók aránya látványosan nőtt, viszont továbbra is jelentősen elmarad a populáción belüli magyarok arányától.
A dél-erdélyi, bánsági és észak-erdélyi régiókat összevonva tárgyaljuk. A szórvány kategóriába sorolt megyékben (Arad, Beszterce, Brassó, Fehér, Hunyad, Máramaros, Krassó-Szörény, Szeben, Temes) a legkedvezőtlenebb a magyar oktatás helyzete. Pozitív trendnek tekinthető, hogy az óvodások és az alapfokú iskolai tanulmányaikat végzők esetében többnyire sikerül stabilan tartani a magyarul tanulók arányát, olyan körülmények között, hogy az iskoláskorú (6–18 éves) magyar népesség több mint a felére csökkent az elmúlt két évtizedben. A szórványmegyék nem kezelhetők egységesen, a magyar oktatás helyzetét alapvetően a megyéken belüli etnikai térszerkezet határozza meg, viszont ezek tárgyalására nincs lehetőségünk kitérni ebben az elemzésben.
A kilenc megye összességében az óvodai szinten jónak tekinthetők a magyar beiratkozási számok, az alapfokú képzésben a magyar anyanyelvű gyerekek mintegy fele, a középfokú oktatásban pedig mintegy egyharmada tanult anyanyelvén a 2017-es adatok alapján.
A líceumi és szakiskolai képzés esetében azt is figyelembe kell venni (a regionális elemzés egészében), hogy egyrészt a magyar nyelvű oktatási kínálat ezen a szinten nagyon eltérő regionálisan (például a szaklíceumi és a szakiskolai oktatás túlnyomó része Székelyföldön összpontosul), illetve ezzel összegfügésben, hogy a diákok mobilitása már sokkal hangsúlyosabb lehet (más megyékben, más régiókban folytatják tanulmányaikat).
5. Beiskolázási számok és arányok 2018-ban
Tovább árnyalhatjuk a képet, ha minden oktatási szintre kiterjesztve megnézzük a magyar nyelven tanulók számát és arányát. Erre az oktatási minisztérium 2018-as adatai adnak lehetőséget,14 ezek alapján külön kezelhető az elemi és az általános iskolai szint.
Az évfolyamszintű adatok is azt igazolják vissza, hogy a magyarok körében hangsúlyosabb az óvoda korai megkezdése, a kiscsoportban a legmagasabb a magyar tannyelvű gyerekek aránya (7,3%). Az elemi osztályokba az átlagos óvodai létszám 93%-a kerül,15 ezen a szinten a magyarul tanulók aránya 5,4–5,6%-os. Az általános iskolába az átlagos elemi diáklétszám 91%-a iratkozik be, itt már valamivel alacsonyabb, 5,2–5,3%-os a magyar tannyelvű osztályokba járók aránya Románia szintjén. A középfokú oktatásba való belépésnél van jelentős törés, az átlagos magyar gimnazista diákpopuláció 84%-a kerül líceumi vagy szakiskolai képzésbe. Itt nem tudjuk, hogy milyen a korai iskolaelhagyók, illetve a tannyelvet váltók megoszlása, ez a két tényező együttesen járulhat hozzá a magyar középfokú oktatásban részt vevők számának jelentős csökkenéséhez. A líceumi évfolyamok szintjén 4% körüli a magyar nyelven tanulók aránya. A szakiskolákban felülreprezentáltak, a posztlíceumi képzésben alulreprezentáltak a magyar nyelven tanulók.
Adattáblák
Magyar közoktatás Romániában. Magyar nyelven tanulók száma és aránya
| Év | Óvoda | % | Elemi és
általános |
% | Líceum | % | Szak-
iskola |
% | Poszt-
líceum |
% | Összes | % |
| 1990 | 47 600 | 6,33% | 142 459 | 5,22% | 41 367 | 4,15% | 4 123 | 1,13% | 525 | 1,80% | 236 074 | 4,84% |
| 1991 | 47 530 | 6,40% | 134 486 | 5,10% | 33 447 | 4,30% | 6 380 | 1,70% | 1 103 | 2,01% | 222 946 | 4,86% |
| 1992 | 49 255 | 6,55% | 128 879 | 5,01% | 31 196 | 4,37% | 5 738 | 1,72% | 969 | 1,70% | 216 037 | 4,88% |
| 1993 | 48 192 | 6,77% | 125 480 | 4,95% | 30 475 | 4,22% | 6 112 | 2,03% | 1 058 | 2,09% | 211 317 | 4,89% |
| 1994 | 47 754 | 6,67% | 124 167 | 4,90% | 30 055 | 3,97% | 6 293 | 2,18% | 862 | 1,90% | 209 131 | 4,82% |
| 1995 | 45 839 | 6,57% | 121 215 | 4,77% | 29 950 | 3,80% | 5 491 | 1,92% | 905 | 1,66% | 203 400 | 4,66% |
| 1996 | 42 816 | 6,49% | 120 597 | 4,74% | 29 604 | 3,73% | 5 272 | 2,01% | 753 | 1,02% | 199 042 | 4,59% |
| 1997 | 40 978 | 6,57% | 121 244 | 4,74% | 29 196 | 3,81% | 5 984 | 2,42% | 1 087 | 1,26% | 198 489 | 4,63% |
| 1998 | 40 397 | 6,47% | 122 385 | 4,79% | 27 274 | 3,80% | 5 876 | 2,58% | 1 347 | 1,40% | 197 279 | 4,67% |
| 1999 | 40 207 | 6,52% | 119 157 | 4,77% | 26 430 | 3,81% | 5 747 | 2,59% | 2 094 | 2,21% | 193 635 | 4,69% |
| 2000 | 40 086 | 6,56% | 114 420 | 4,74% | 26 207 | 3,81% | 6 798 | 2,84% | 2 362 | 2,88% | 189 873 | 4,71% |
| 2001 | 40 266 | 6,54% | 109 498 | 4,72% | 28 301 | 3,98% | 7 090 | 2,81% | 2 001 | 2,75% | 187 156 | 4,71% |
| 2002 | 41 457 | 6,58% | 106 515 | 4,85% | 29 415 | 3,97% | 7 950 | 2,94% | 1 658 | 2,68% | 186 995 | 4,79% |
| 2003 | 40 811 | 6,41% | 104 068 | 4,90% | 29 634 | 3,90% | 8 281 | 2,97% | 1 427 | 2,61% | 184 221 | 4,78% |
| 2004 | 41 207 | 6,39% | 99 428 | 4,98% | 31 013 | 4,01% | 9 437 | 3,26% | 1 457 | 2,99% | 182 542 | 4,86% |
| 2005 | 41 104 | 6,34% | 96 266 | 5,07% | 30 876 | 4,02% | 10 139 | 3,56% | 1 512 | 3,47% | 179 897 | 4,94% |
| 2006 | 41 280 | 6,36% | 93 944 | 5,10% | 30 968 | 3,97% | 9 876 | 3,94% | 1 152 | 3,06% | 177 220 | 4,98% |
| 2007 | 41 054 | 6,31% | 92 816 | 5,19% | 31 559 | 3,99% | 8 770 | 3,98% | 1 102 | 2,42% | 175 301 | 5,01% |
| 2008 | 41 184 | 6,31% | 91 732 | 5,23% | 31 616 | 4,03% | 7 309 | 3,86% | 1 268 | 2,30% | 173 109 | 5,04% |
| 2009 | 41 857 | 6,28% | 90 930 | 5,29% | 33 563 | 4,01% | 4 221 | 3,66% | 1 185 | 1,89% | 171 756 | 5,05% |
| 2010 | 42 747 | 6,34% | 90 779 | 5,37% | 35 452 | 4,09% | 1 740 | 3,19% | 1 376 | 1,97% | 172 094 | 5,13% |
| 2011 | 43 412 | 6,44% | 87 605 | 5,38% | 36 872 | 4,15% | 153 | 1,24% | 1 382 | 1,74% | 169 424 | 5,16% |
| 2012 | 36 284 | 6,24% | 95 247 | 5,46% | 34 555 | 4,15% | 1 158 | 5,87% | 1 612 | 1,74% | 168 856 | 5,16% |
| 2013 | 35 348 | 6,22% | 95 824 | 5,50% | 32 418 | 4,17% | 1 926 | 7,27% | 1 401 | 1,36% | 166 917 | 5,19% |
| 2014 | 34 705 | 6,20% | 94 326 | 5,45% | 29 037 | 3,99% | 3 658 | 7,20% | 1 434 | 1,36% | 163 160 | 5,14% |
| 2015 | 33 965 | 6,35% | 93 222 | 5,44% | 27 121 | 4,03% | 4 686 | 6,82% | 1 335 | 1,34% | 160 329 | 5,19% |
| 2016 | 32 911 | 6,31% | 91 469 | 5,39% | 25 916 | 3,98% | 5 912 | 7,01% | 1 252 | 1,34% | 157 460 | 5,17% |
| 2017 | 32 732 | 6,28% | 90 305 | 5,38% | 24 649 | 3,87% | 6 055 | 6,71% | 1 232 | 1,34% | 154 973 | 5,13% |
| 201816 | 33 000 | 6,31% | 88 811 | 5,45% | 24 089 | 3,95% | 5 727 | 7,05% | 1 038 | 1,25% | 152 665 | 5,22% |
Forrás: Forrás: INS, Tempo online, SCL103B
Beiskolázási számok és arányok Székelyföldön (2002, 2011, 2017)
| Összes diák | Magyar | Magyarok aránya | ||||||
| 3–5/6 év | Óvoda | % | 3–5/6 év | Óvoda | % | Népességben | Magyar nyelven tanulók | |
| 2002 | 24 183 | 22 895 | 94,7% | 18 528 | 18 136 | 97,9% | 76,6% | 79,2% |
| 2011 | 24 864 | 22 804 | 91,7% | 19 390 | 18 393 | 94,9% | 78,0% | 80,7% |
| 2017 | 16 633 | 16 906 | 101,6% | 13 434 | 13 527 | 100,7% | 80,8% | 80,0% |
| 6/7–14 év | Alapfok | % | 6/7–14 év | Alapfok | % | Népességben | Magyar nyelven tanulók | |
| 2002 | 59 327 | 55 288 | 93,2% | 45 168 | 42 144 | 93,3% | 76,1% | 76,2% |
| 2011 | 47 613 | 45 968 | 96,5% | 36 732 | 35 845 | 97,6% | 77,1% | 78,0% |
| 2017 | 54 093 | 48 173 | 89,1% | 43 146 | 38 213 | 88,6% | 79,8% | 79,3% |
| 15–18 év | Középfok | % | 15–18 év | Középfok | % | Népességben | Magyar nyelven tanulók | |
| 2002 | 35 433 | 25 705 | 72,5% | 27 243 | 18 706 | 68,7% | 76,9% | 72,8% |
| 2011 | 22 913 | 22 282 | 97,2% | 17 514 | 16 479 | 94,1% | 76,4% | 74,0% |
| 2017 | 23 699 | 17 756 | 74,9% | 18 816 | 13 679 | 72,7% | 79,4% | 77,0% |
Beiskolázási számok és arányok Közép-Erdélyben (2002, 2011, 2017)
| Összes diák | Magyar | Magyarok aránya | ||||||
| 3–5/6 év | Óvoda | % | 3–5/6 év | Óvoda | % | Népességben | Magyar nyelven tanulók | |
| 2002 | 48 280 | 40 518 | 83,9% | 11 389 | 10 440 | 91,7% | 23,6% | 25,8% |
| 2011 | 50 831 | 45 044 | 88,6% | 11 056 | 11 000 | 99,5% | 21,8% | 24,4% |
| 2017 | 35 851 | 35 618 | 99,4% | 7 918 | 8 099 | 102,3% | 22,1% | 22,7% |
| 6/7–14 év | Alapfok | % | 6/7–14 év | Alapfok | % | Népességben | Magyar nyelven tanulók | |
| 2002 | 124 915 | 119 238 | 95,5% | 28 818 | 25 676 | 89,1% | 23,1% | 21,5% |
| 2011 | 96 547 | 92 180 | 95,5% | 22 241 | 20 634 | 92,8% | 23,0% | 22,4% |
| 2017 | 112 190 | 101 686 | 90,6% | 24 863 | 21 594 | 86,9% | 22,2% | 21,2% |
| 15–18 év | Középfok | % | 15–18 év | Középfok | % | Népességben | Magyar nyelven tanulók | |
| 2002 | 73 464 | 57 739 | 78,6% | 16 671 | 8 179 | 49,1% | 22,7% | 14,2% |
| 2011 | 50 335 | 49 703 | 98,7% | 11 575 | 8 498 | 73,4% | 23,0% | 17,1% |
| 2017 | 47 528 | 40 018 | 84,2% | 11 386 | 7 425 | 65,2% | 24,0% | 18,6% |
Beiskolázási számok és arányok a Partiumban (2002, 2011, 2017)
| Összes diák | Magyar | Magyarok aránya | ||||||
| 3–5/6 év | Óvoda | % | 3–5/6 év | Óvoda | % | Népességben | Magyar nyelven tanulók | |
| 2002 | 52 245 | 41 851 | 80,1% | 12 588 | 8 618 | 68,5% | 24,1% | 20,6% |
| 2011 | 51 594 | 44 347 | 86,0% | 12 412 | 9 791 | 78,9% | 24,1% | 22,1% |
| 2017 | 34 829 | 35 230 | 101,2% | 9 631 | 7 919 | 82,2% | 27,7% | 22,5% |
| 6/7–14 év | Alapfok | % | 6/7–14 év | Alapfok | % | Népességben | Magyar nyelven tanulók | |
| 2002 | 134 844 | 129 710 | 96,2% | 32 878 | 29 043 | 88,3% | 24,4% | 22,4% |
| 2011 | 103 362 | 98 114 | 94,9% | 25 088 | 23 320 | 93,0% | 24,3% | 23,8% |
| 2017 | 113 899 | 100 920 | 88,6% | 31 957 | 23 908 | 74,8% | 28,1% | 23,7% |
| 15–18 év | Középfok | % | 15–18 év | Középfok | % | Népességben | Magyar nyelven tanulók | |
| 2002 | 75 385 | 55 912 | 74,2% | 18 581 | 7 503 | 40,4% | 24,6% | 13,4% |
| 2011 | 53 550 | 55 667 | 104,0% | 13 092 | 9 178 | 70,1% | 24,4% | 16,5% |
| 2017 | 50 962 | 41 775 | 82,0% | 14 176 | 7 602 | 53,6% | 27,8% | 18,2% |
Beiskolázási számok és arányok a szórványmegyékben (2002, 2011, 2017)
| Összes diák | Magyar | Magyarok aránya | ||||||
| 3–5/6 év | Óvoda | % | 3–5/6 év | Óvoda | % | Népességben | Magyar nyelven tanulók | |
| 2002 | 168 987 | 127 434 | 75,4% | 7 282 | 4 141 | 56,9% | 4,3% | 3,2% |
| 2011 | 162 620 | 131 165 | 80,7% | 5 856 | 4 135 | 70,6% | 3,6% | 3,2% |
| 2017 | 110 942 | 104 215 | 93,9% | 3 076 | 3 071 | 99,8% | 2,8% | 2,9% |
| 6/7–14 év | Alapfok | % | 6/7–14 év | Alapfok | % | Népes ségben | Magyar nyelven tanulók | |
| 2002 | 446 723 | 427 059 | 95,6% | 20 107 | 9 373 | 46,6% | 4,5% | 2,2% |
| 2011 | 322 418 | 306 631 | 95,1% | 12 488 | 7 530 | 60,3% | 3,9% | 2,5% |
| 2017 | 357 650 | 314 989 | 88,1% | 11 617 | 6 289 | 54,1% | 3,2% | 2,0% |
| 15–18 év | Középfok | % | 15–18 év | Középfok | % | Népességben | Magyar nyelven tanulók | |
| 2002 | 259 481 | 200 060 | 77,1% | 12 373 | 2 895 | 23,4% | 4,8% | 1,4% |
| 2011 | 168 096 | 178 321 | 106,1% | 6 497 | 2 618 | 40,3% | 3,9% | 1,5% |
| 2017 | 157 049 | 140 358 | 89,4% | 5 637 | 1 916 | 34,0% | 3,6% | 1,4% |
Közzététel: 2019. június 11.
További információ: Barna Gergő (barna.gergo@erdelystat.ro).
Korábbi Erdélystat közlemények és elemzések, módszertani leírások megtalálhatók a www.erdelystat.ro honlapon.
Előzetes igénylés után közleményeinket, elemzéseinket e-mailen elküldjük Önnek a megjelenés időpontjában. Ilyen igényét az info@erdelystat.ro e-mail címen jelezheti.
1Az óvodásokkal itt nem számolunk. Az óvodába járók számának a csökkenése 31%-os 1990–2017 között mind a romániai, mind a magyar tannyelvű populációban. Viszont az óvodai szint nem kötelező jellegű, a jelenlegi törvények értelmében 2020-tól lesz kötelező a nagycsoport (5 évesek számára), illetve ugyanettől az időponttól lesz kötelező a XI–XII. osztály is.
2Románia lakossága ugyanebben a periódusban 15%-kal csökkent, 23,2 millióról 19,6 millióra az Eurostat adatok szerint.
3http://www.aracis.ro/fileadmin/ARACIS/Revista_QAR/2015/Articol_3_Gogu_Muresan_Turdean_QAR_2015.pdfvagy https://www.edu.ro/sites/default/files/_fi%C8%99iere/Minister/2017/transparenta/Stare%20preuniv%202016.pdf(letöltés: 2019. május 21.)
4Jelentősen növekedett viszont a bruttó beiskolázási arány az óvodáskorúak esetében (őket itt nem számítottuk bele a diákpopulációba), 1990-ben a 3–6 évesek alig több mint fele járt óvodába, ez mostanra 82–84%-ra emelkedett. Lásd: INS, Tempo online, SCL102A
5Az adatok nem tartalmazzák a fakultatív anyanyelvoktatásban részt vevőket, kizárólag a magyar tannyelvű osztályokba járókra vonatkoznak.
6Lásd: http://statisztikak.erdelystat.ro/cikkek/nepesedesi-perpsektivak-erdelyben-2011-2031/24
72017-ben 3–5 évesek. A 2011 és 2017 közötti kiugró létszámcsökkenés egyik oka a 2012-ben bevezetett előkészítő osztályok, amelyek során egy óvodai évfolyam átsorolódik az elemi oktatás szintjére.
8A 2017-es népességszámot mind Románia, mind pedig a magyarok esetében a korábbi népesség-előrejelzésünk alapján számítottuk. A magyarok esetében itt nem az etnikumra, hanem a magyar anyanyelvű lakosságra vonatkoznak az adatok!
9Lásd korábbi elemzésünket: http://statisztikak.erdelystat.ro/cikkek/nepesedesi-perpsektivak-erdelyben-2011-2031/24
102017-ben 6–14 évesek
11http://www.insse.ro/cms/ro/tags/sistemul-educational-romania (letöltés: 2019. június 7.)
12http://www.insse.ro/cms/ro/content/sistemul-educa%C5%A3ional-%C3%AEn-rom%C3%A2nia-date-sintetice-1 (letöltés: 2019. június 7.)
13A 2017-es adatok, amelyek esetében az anyanyelvi arányt becsültük, jól mutatják ezt az eltérést. Itt a populáción belüli magyar anyanyelvűek aránya enyhén magasabb, mint az óvodai populációban, eltérően a népszámlálások időpontjában figyelembe vett etnikai arányokhoz képest. Lásd a székelyföldi adattáblát az elemzés végén.
14Az adatok a 2017/2018-as iskolai tanévre vonatkoznak. Az ábrán nem tüntetjük fel a gimnáziumi oktatás IX. és X. osztályait (csak speciális oktatásban, összesen 37 magyar nyelven tanuló), illetve a líceumi oktatás XIII. osztályát (212 magyar nyelven tanuló) a kis esetszámok miatt.
15Az egyes évfolyamok (óvoda, elemi, általános, líceum+szakiskola) átlagait viszonyítjuk egymáshoz. Ez nem mutatja pontosan a korai iskolaelhagyás vagy a tannyelv-váltás mértékét, mivel az egyes korosztályok eltérőek lehetnek, de jó közelítést ad.
16Előzetes, az Oktatási Minisztériumtól kikért adatok.