Közoktatási helyzetkép: a magyar nyelvű képzésben részt vevők számának és arányának alakulása 1990 és 2017 között

4 Napja

cikkek

1990 és 2017 között a romániai közoktatásban tanulók száma 39%-kal csökkent, 4,1 millió diákról 2,5 millióra. A magyar tannyelven tanulók esetében a visszaesés enyhén mérsékeltebb, itt 188 ezerről 122 ezerre, 35%-kal csökkent a diákpopuláció. Az arányok változása esetében részben pozitív trendek figyelhetők meg. A magyar oktatásban részt vevők aránya a teljes romániai iskolai populáción belül az 1996-os, 4,6%-os mélypont után szinte folyamatos növekedést mutatott a 2010-es évek elejéig. Ezt követően egy stagnálási periódus következik, a magyarul tanulók aránya a közoktatásban az elmúlt években 5,1–5,2% között ingadozik, és továbbra is elmarad a népességen belüli, mintegy 6%-os magyar anyanyelvi aránytól. A különböző oktatási szinteken, illetve az egyes erdélyi régiókon belül a dinamikák nagyon eltérőek, ezek bemutatására vállalkozik elemzésünk.

Az Országos Statisztikai Intézet öt szintre bontva közli az oktatási rendszerben részt vevő óvodások és diákok számát a tanítás nyelve szerint éves és megyei bontásban. Az adatok jelenleg 1990–2017 között érhetők el, megyei megoszlások 1997-től kezdődően vannak. Az adatokat a tanév kezdésekor összesítik, kiterjed a nappali, esti, csökkentett látogatású vagy távoktatásban részesülőkre, az állami- és magánoktatásra és a speciális osztályokba járókra is. A következő oktatási szintekre kérhetők le az adatok:

  • Óvodai oktatás (ISCED 0): 1990–2011 között a 3–6 éves, 2012-től a 3–5 éves populációt célzó szint;
  • Elemi és általános oktatás (ISCED 1–2): 1990–2011 között a 7–14 éves (I–VIII), 2012-től a 6–14 éves (0–VIII) populációt célzó szint;
  • Líceumi oktatás (ISCED 3): 15–18 évesek, beleértve az elméleti és szaklíceumokat is (IX–XII/XIII);
  • Szakiskolák (ISCED 3): 15–18 éves korcsoport, egy és négy évfolyam között;
  • Posztliceális iskolák (ISCED 4): két–három évfolyam, jellemzően 19–21 éves korúak.

1. A közoktatásban tanulók számának alakulása

1990 és 2017 között a romániai közoktatásban tanuló diákok1  száma 39%-kal csökkent, 4,1 millió diákról 2,5 millióra.2 A visszaesés enyhén hangsúlyosabb, ha figyelembe vesszük, hogy a 2012/2013-as tanévtől kezdődően az elemi oktatás kiegészült plusz egy, előkészítő évfolyammal. A statisztikai intézet adatai, illetve az oktatási minisztérium tanulmányai3 alapján arra következtethetünk, hogy a bruttó beiskolázási arányok (a tanulóknak az adott évfolyamnak megfelelő korcsoporthoz viszonyított súlya) nem változtak jelentősen. Kebb-nagyobb hullámzások mellett a 6–10 éves korosztályban a beiskolázási arány átlagosan 94%-os volt ebben a periódusban, a 11–14 éves korosztályban 90%-os, a 15–18 éves korosztályban pedig 76%-os. Míg az elemis korúak esetében a tendencia enyhén csökkenő, a líceumi és szakiskolai korosztályon belül pedig valamelyest növekvő.4Amennyiben elfogadjuk a bruttó beiskolázási arányok kismértékű változásait, egyértelmű, hogy a diákpopuláció drámai csökkenésének hátterében elsősorban demográfiai okok állnak (alacsony születésszám, nagyfokú kivándorlás).

A közoktatásban magyar nyelven tanulók5 száma is erőteljesen visszaesett 1990 és 2017 között, 35%-kal, 188 ezerről 122 ezerre. A magyar tannyelvű osztályokba járók száma 1996-ig csökkent jelentős ütemben, azt követően pedig néhány év kivételével (2001, 2014, 2016, 2017) kisebb mértékben apadt, mint a teljes populáció esetében. Az 1990-hez mért csökkenés 2004-ben egyenlítődött ki a két populáció között.


Forrás: Forrás: INS, Tempo online, SCL103B

Románia nagyrégiói szintjén a diáklétszám csökkenése 1997 és 2017 között nagyjából hasonló mintázatot mutat. Jelentősebb eltérést a fővárosi régió esetében figyelhetünk meg, itt a beiratkozottak száma 2011-ig jelentős tempóban apadt, viszont az előkészítő osztályok bevezetését követően enyhén, de folyamatosan bővült 2017-ig.


Forrás: Forrás: INS, Tempo online, SCL103B

2. A magyar nyelven tanulók arányának változásai

A jelentős mértékű számbeli csökkenéssel párhuzamosan a magyar nyelven tanulók arányainak változása esetében részben pozitív trendek figyelhetők meg. A magyar oktatásban részt vevők aránya a teljes romániai iskolai populációra vetítve az 1996-os, 4,6%-os mélypont után szinte folyamatos növekedést mutatott a 2010-es évek elejéig. Ezt követően egy stagnálási periódus következik, a magyarul tanulók aránya a közoktatásban az elmúlt években 5,1–5,2% között ingadozik.

Az arányok értelmezéséhez az oktatási statisztikákat a népszámlálások koréves adataival vetjük össze, ezek alapján számítható megbízhatóbb becslés az adott korcsoportokon belüli beiskolázási arányokról, illetve a magyar nemzetiségűek súlyáról a vonatkozó iskoláskorú populációkban. Az Országos Statisztikai Intézet tanügyi felmérése a tanulók etnikai eloszlásáról is gyűjt adatokat, ezeket a következő alfejezetben tárgyaljuk.

A beiskolázási arányok becsléséhez az 1992-es, a 2002-es és a 2011-es népszámlálások koréves adatai alapján számított viszonyítási korcsoportokat vesszük figyelembe. Az óvodai képzésben ez a 3–6 évesek csoportja 2012-ig, ezt követően, az előkészítő osztályok bevezetésével, az óvodáskorú populációt a 3–5 évesek alkotják. Az alapfokú képzés esetében a 7–14 (2012-től 6–14) évesek, a középfokú oktatásban pedig a 15–18 évesek a viszonyítási csoport. Az 1992-es (januári) népszámláláshoz az 1991-es beiskolázási számokat hasonlítjuk, a többi népszámláláshoz az adott évben kezdődő tanév adatait. A 2017-es beiskolázási adatokat az állandó lakosságra vonatkozó az Erdélystat népesség-előrejelzése6 alapján becsült koréves populációval vetjük össze. Nagyon fontos eltérés, hogy itt nem a magyar etnikumúak, hanem a magyar anyanyelvűek számából indulunk ki, ami megítélésünk szerint nagyobb relevanciával bír a magyar oktatás szempontjából. Így a populációba bekerülnek azok a gyerekek, akik az összeíráskor más etnikumúként voltak regisztrálva (magyar anyanyelvű romák, svábok, románok), illetve kikerülnek azok, akik bár magyar nemzetiséget jelöltek meg a népszámláláskor, az anyanyelvük (a családban leggyakrabban beszélt nyelv) nem magyar.

Az óvodai képzés esetében kijelenthető, hogy a magyar óvodába járók aránya folyamatosan meghaladja a magyarság arányát az adott korcsoportban. Ennek több oka lehet. Egyrészt az óvodai hálózat jelentősen fejlettebb az erdélyi régióban, másodrészt feltételezhetően a magyar szülők nagyobb arányban íratják be gyerekeiket (az óvodai oktatás nem kötelező), harmadrészt nagy valószínűséggel a magyar nyelvű óvodákban számottevő arányban járnak más nemzetiségű gyermekek is (akik a népszámláláskor romaként, svábként vagy románként lettek regisztrálva). Az arányok viszont fokozatosan kiegyenlítődnek, 2017-re már kevésbé kiugróak az eltérések.

Beiskolázási számok és arányok – óvodai szint (1991, 2002, 2011, 2017)

Év Beiratkozottak Magyarok aránya
Románia Magyarok Népességben Magyar nyelven tanulók
3–5/6 évesek7 Óvodások % 3–5/6 évesek Óvodások %
1991 1 410 675 742 232 53% 79 564 47 530 60% 5,6% 6,4%
2002 885 898 629 703 71% 50 120 41 457 83% 5,7% 6,6%
2011 856 087 673 641 79% 49 034 43 412 89% 5,7% 6,4%
20178 577 051 521 161 90% 34 122 32 732 96% 5,9% 6,3%


Az alapfokú képzésben (elemi és általános évfolyamok) a magyar nyelven tanulók aránya elmarad az etnikai és anyanyelvi arányoktól
, viszont időben pozitív elmozdulások is megfigyelhetők. Az 1996-os mélypont után, egy rövid stagnálási periódust követően, 2002 és 2013 között jelentősen növekszik a magyarul tanulók aránya az alapfokon beiskolázottak körében, elérve az 5,5%-ot. A 2014-es tanévtől kezdődően ellenben enyhe visszaesés, stagnálás figyelhető meg, a magyar nyelven tanulók aránya 5,4% körül mozog.

A javuló tendenciák hátterében a legfontosabb ok nagy valószínűséggel az anyanyelven tanulók arányának növekedése, a magyar gyerekek egyre nagyobb hányada magyar tannyelvű osztályokba jár. A pozitív trend ugyanakkor azzal is szorosan összefügg, hogy az elmúlt két évtizedben jelentős mértékű tömbösödés figyelhető meg az erdélyi magyar népességen belül, illetve hogy a magyarok és a románok korstruktúrája közötti eltérés csökkent, elsősorban a kivándorlás etnikai kiegyenlítődése következtében.

Másrészt az aránynövekedés annak is köszönhető, hogy egyre nő a magyar oktatáson belül a magyar anyanyelvű, de nem „népszámlálási magyarok” aránya. A magyar nyelven tanulók között olyanok is vannak, akiket a népszámlálások időpontjában más nemzetiségűnek regisztráltak (románok, romák, svábok). Ennek okán is a 2017-es, magyarokra vonatkozó adatokat nem etnikai, hanem anyanyelvi besorolás szerint kalkuláljuk. Ez jól mutatja, hogy a populáción, illetve a tanulókon belüli magyar arány továbbra is jelentős eltérést mutat. Ha az országosra jellemző, 89%-os beiskolázási aránnyal számolunk, akkor azt feltételezhetjük, hogy a 6–14 éves, magyar anyanyelvű gyerekek 10%-a járt nem magyar tannyelvű osztályokba 2017-ben.

A beiskolázási aránynak a csökkenése 2011 és 2017 között meglehetősen kontraintuitív. Nagy valószínűséggel a 2011-es népszámlálás adatai már akkor felülbecsülték az állandó lakosságot és még hangsúlyosabban a gyerekek számát,9 és ez a 2017-es előrejelzést is számottevően torzítja. Másodsorban az is valószínűsíthető, hogy a 6 éves gyerekek egy számottevő részét a szülők továbbra sem íratják be az előkészítő osztályba, így azok az alapfokú beiskolázási arányokat csökkentik, és az óvodaiakét növelik.

Beiskolázási számok és arányok – alapfok (1991, 2002, 2011, 2017)

Év Beiskolázás Magyarok aránya
Románia Magyarok Népességben Magyar nyelven tanulók
6/7–14 évesek10 Alapfok % 6/7–14 évesek Alapfok %
1991 2 870 587 2 639 279 92% 178 214 134 486 75% 6,2% 5,1%
2002 2 281 700 2 198 312 96% 127 837 106 515 83% 5,6% 4,8%
2011 1 715 333 1 629 406 95% 97 196 87 605 90% 5,7% 5,4%
2017 1 880 831 1 677 968 89% 111 985 90 305 81% 6,0% 5,4%


A középfokú oktatásban (líceumok és szakiskolák) a legrosszabb a magyar nyelven tanulók aránya.
 1991-ben a magyar etnikumú fiatalok mintegy 38%-a iratkozott be magyar tannyelvű osztályokba, miközben az országos beiskolázási arány 74%-os volt. Azonos beiskolázási aránynál ez azt jelenti, hogy a magyar fiatalok alig több mint fele tanult magyar nyelven ezen a szinten. A tendencia itt is pozitív, a 90-es évek közepétől megindult a felzárkózás, viszont továbbra is jelentős az elmaradás az etnikai, anyanyelvi arányokhoz képest. A pozitív folyamatok hátterében hasonló okok állhatnak, mint az alapfokú oktatás esetében. Fontos kiegészítés, hogy Romániában jelen pillanatban csupán 10. osztályig kötelező az oktatás, így itt nagyobb mértékben szerepet játszhat a korai iskolaelhagyás is. Erre vonatkozó, etnikai bontású adatok sajnos nincsenek.

Beiskolázási számok és arányok – középfok (1991, 2002, 2011, 2017)

Év Beiskolázás Magyarok aránya
Románia Magyarok Népességben Magyar nyelven  tanulók
15–18 évesek Középfok % 15–18 évesek Középfok %
1991 1 562 956 1 153 723 74% 105 121 39 827 38% 6,7% 3,5%
2002 1 329 409 1 010 619 76% 75 466 37 365 50% 5,7% 3,7%
2011 880 979 901 150 102% 48 966 37 025 76% 5,6% 4,1%
2017 841 426 727 911 87% 50 192 30 704 61% 6,0% 4,2%

3. A tanulók etnikuma

Az Országos Statisztikai Intézet felmérései kitérnek a diákok etnikumára is, függetlenül attól, hogy milyen tannyelvű osztályba járnak. Ezek az adatok csak országos összesítésben elérhetők, jelenleg a 2014, 2015 és 2016-os kezdetű tanévekre.11 További probléma, hogy a felmérések elemzési egységét az oktatási intézmények képezik, így nem létezik olyan adat, amely az etnikum és a tannyelv összefüggéseit mutatná. A módszertan szerint a diákok etnikumát az oktatási intézmény rögzíti a beiratkozási adatlapok, azaz a szülők nyilatkozata alapján.

A legfrissebb, 2016/17-es tanévre vonatkozó elemzés szerint a közoktatásban tanuló diákok 5,2%-a volt magyar nemzetiségű. Ez pontosan megegyezik a magyar tannyelven tanulók számával és arányával, viszont az egyes oktatási szintek esetében jelentősek az eltérések.

Az óvodások 5,9%-a volt magyar etnikumú, viszont ennél többen járnak magyar óvodai csoportokba, itt az arány 6,3%-os. Ez azt a hipotézisünket erősíti, mely szerint ezen a szinten jelentős a nem magyar etnikumú (akár népszámlálás, akár beiratkozás esetében rögzített), de magyar tannyelvű óvodába járó gyerekek száma. Hasonló az aránybeli eltolódás az alapfokú képzésben is, a magyar nemzetiségűek aránya 5,1–5,2%-os, a magyar tannyelven tanulóké pedig 5,4%-os. Az eltérések minden bizonnyal még ennél is nagyobbak, ha azt feltételezzük, hogy a magyar nemzetiségű gyermekek egy része román vagy más (pl. német) tannyelvű osztályokba jár. Líceumi szinten már fordított az összefüggés, a magyar etnikumúak és a magyar tannyelven tanulók aránya 86%-os, azaz számottevően több magyar gyermek van a rendszerben, mint amennyien magyarul tanulnak. A szakiskolások között felülreprezentáltak a magyar etnikumúak (7,8%), viszont jelentős részük (legalább 10%-uk) román nyelven tanul. A posztlíceumi szinten a magyar fiatalok több mint fele nem anyanyelvén tanul.

Kiemelt figyelmet érdemel a roma identitású diákok számának alakulása is, míg az elemiben 7,2% az arányuk, ez drámaian csökken a felsőbb szinteken: általánosban 5,2%, szakiskolában 3,4%, a középiskolai szinten pedig csupán 1%.

A tanulók megoszlása etnikumok szerint, 2016/17-es tanév12

  Román

etnikum

% Magyar

etnikum

% Roma

etnikum

% Egyéb

etnikum

%   Magyar

tannyelven

tanulók

Arányuk a

magyar

etnikumúak

között

Óvoda 461 634 88,6% 30 995 5,9% 24 306 4,7% 4 169 0,8%   32 911 106,2%
Alapfok 1 486 914 87,8% 86 695 5,1% 106 369 6,3% 14 394 0,8%   91 469 105,5%
Elemi 806 240 86,9% 47 113 5,1% 66 325 7,2% 7 899 0,9%      
Általános 680 674 88,8% 39 582 5,2% 40 044 5,2% 6 495 0,8%      
Líceum 609 203 93,7% 30 165 4,6% 6 676 1,0% 3 956 0,6%   25 916 85,9%
Szakiskola 74 309 88,1% 6 605 7,8% 2 861 3,4% 615 0,7%   5 912 89,5%
Posztlíceum 90 470 96,6% 3 038 3,2% 34 0,0% 135 0,1%   1 252 41,2%
Összesen 2 722 530 89,5% 157 498 5,2% 140 246 4,6% 23 269 0,8%   157 460 100,0%

4. Beiskolázási számok és arányok régiók szerint

Régiók szintjén az 1997–2017-es periódust tudjuk nyomon követni, ekkortól publikusak a megyei szintű adatok. Míg Erdély egészében a teljes diákpopuláció 66%-ra csökkent ebben a húsz évben, a magyar nyelven tanulók száma kisebb mértékben, 78%-ra apadt. Az Erdélyen belüli régiók közül a Partiumban volt a legkisebb a magyar nyelven tanulók számának csökkenése (14%-os), Közép-Erdélyben 20, Székelyföldön 24, a szórványmegyékben pedig a leghangsúlyosabb, 37%-os.

Székelyföld (Hargita és Kovászna megyék) esetében enyhén növekedett a magyar oktatásban részt vevő diákok aránya 1997 és 2017 között.

Az óvodába járókon belül a magyar nyelven tanulók aránya stabilan 80% körüli, ami enyhén meghaladja az óvodáskorú népességen belüli etnikai arányt. Ebből arra következtethetünk, hogy az óvodát magyar nyelven végzők egy része a népszámlálások alkalmával nem magyar nemzetiségűnek (hanem elsősorban romaként) volt regisztrálva.13

Az elemi és általános oktatás esetében ebben a húsz évben enyhén növekedett a magyarul tanulók aránya, 76-ról 79%-ra, és nagyjából megegyezik az etnikai aránnyal, amely szintén emelkedett a vizsgált periódusban.

A középfokú képzés esetében van hangsúlyosabb lemaradás, viszont javul a tendencia, 2017-ben a 79%-ra becsült magyar anyanyelvű népességhez képest 77%-os a magyar tannyelvű líceumi és szakiskolai osztályokba járók aránya.

Közép-Erdélyben (Maros és Kolozs megyék) az óvodások arányának enyhe mérséklődése követi a népességen belüli aránycsökkenést. Az alapfokú képzésben magyarul tanulók aránya 2014-ig enyhén növekedett, azt követően viszont csökkent, 2017-ben 21%-os, miközben a magyar anyanyelvűek becsült populációja 22%-os. A középfokú oktatásban itt is jelentős a felzárkózás, a magyar gyerekek egyre nagyobb hányada anyanyelven végzi tanulmányait.

A Partiumban (Bihar, Szatmár, Szilágy megyék) felemás a helyzet, alapvetően kedvezőtlen a magyar oktatási intézményrendszer szempontjából. Partiumi sajátosság, hogy a magyar óvodákban tanulók aránya jelentősen elmarad a népességen belüli magyar aránytól, elsősorban Szatmár és Bihar megyében. Bár enyhén javult a helyzet, 2017-ben továbbra is jelentős a különbség, a magyar óvodások aránya csupán 22%-os, míg a 3–5 éves korcsoportban a magyar anyanyelvűek aránya 28%-os. Az alapképzésben valamivel kisebb az eltérés: az iskolás populációban 24, a viszonyítási korcsoportban 28%, de itt is jelentős a nem anyanyelven tanuló magyarok aránya. A líceumi és szakiskolai magyar osztályokba járók aránya látványosan nőtt, viszont továbbra is jelentősen elmarad a populáción belüli magyarok arányától.

A dél-erdélyi, bánsági és észak-erdélyi régiókat összevonva tárgyaljuk. A szórvány kategóriába sorolt megyékben (Arad, Beszterce, Brassó, Fehér, Hunyad, Máramaros, Krassó-Szörény, Szeben, Temes) a legkedvezőtlenebb a magyar oktatás helyzete. Pozitív trendnek tekinthető, hogy az óvodások és az alapfokú iskolai tanulmányaikat végzők esetében többnyire sikerül stabilan tartani a magyarul tanulók arányát, olyan körülmények között, hogy az iskoláskorú (6–18 éves) magyar népesség több mint a felére csökkent az elmúlt két évtizedben. A szórványmegyék nem kezelhetők egységesen, a magyar oktatás helyzetét alapvetően a megyéken belüli etnikai térszerkezet határozza meg, viszont ezek tárgyalására nincs lehetőségünk kitérni ebben az elemzésben.

A kilenc megye összességében az óvodai szinten jónak tekinthetők a magyar beiratkozási számok, az alapfokú képzésben a magyar anyanyelvű gyerekek mintegy fele, a középfokú oktatásban pedig mintegy egyharmada tanult anyanyelvén a 2017-es adatok alapján.

A líceumi és szakiskolai képzés esetében azt is figyelembe kell venni (a regionális elemzés egészében), hogy egyrészt a magyar nyelvű oktatási kínálat ezen a szinten nagyon eltérő regionálisan (például a szaklíceumi és a szakiskolai oktatás túlnyomó része Székelyföldön összpontosul), illetve ezzel összegfügésben, hogy a diákok mobilitása már sokkal hangsúlyosabb lehet (más megyékben, más régiókban folytatják tanulmányaikat).

5. Beiskolázási számok és arányok 2018-ban

Tovább árnyalhatjuk a képet, ha minden oktatási szintre kiterjesztve megnézzük a magyar nyelven tanulók számát és arányát. Erre az oktatási minisztérium 2018-as adatai adnak lehetőséget,14 ezek alapján külön kezelhető az elemi és az általános iskolai szint.

Az évfolyamszintű adatok is azt igazolják vissza, hogy a magyarok körében hangsúlyosabb az óvoda korai megkezdése, a kiscsoportban a legmagasabb a magyar tannyelvű gyerekek aránya (7,3%). Az elemi osztályokba az átlagos óvodai létszám 93%-a kerül,15 ezen a szinten a magyarul tanulók aránya 5,4–5,6%-os. Az általános iskolába az átlagos elemi diáklétszám 91%-a iratkozik be, itt már valamivel alacsonyabb, 5,2–5,3%-os a magyar tannyelvű osztályokba járók aránya Románia szintjén. A középfokú oktatásba való belépésnél van jelentős törés, az átlagos magyar gimnazista diákpopuláció 84%-a kerül líceumi vagy szakiskolai képzésbe. Itt nem tudjuk, hogy milyen a korai iskolaelhagyók, illetve a tannyelvet váltók megoszlása, ez a két tényező együttesen járulhat hozzá a magyar középfokú oktatásban részt vevők számának jelentős csökkenéséhez. A líceumi évfolyamok szintjén 4% körüli a magyar nyelven tanulók aránya. A szakiskolákban felülreprezentáltak, a posztlíceumi képzésben alulreprezentáltak a magyar nyelven tanulók.

Adattáblák

Magyar közoktatás Romániában. Magyar nyelven tanulók száma és aránya

Év Óvoda % Elemi és

általános

% Líceum % Szak-

iskola

% Poszt-

líceum

% Összes %
1990 47 600 6,33% 142 459 5,22% 41 367 4,15% 4 123 1,13% 525 1,80% 236 074 4,84%
1991 47 530 6,40% 134 486 5,10% 33 447 4,30% 6 380 1,70% 1 103 2,01% 222 946 4,86%
1992 49 255 6,55% 128 879 5,01% 31 196 4,37% 5 738 1,72% 969 1,70% 216 037 4,88%
1993 48 192 6,77% 125 480 4,95% 30 475 4,22% 6 112 2,03% 1 058 2,09% 211 317 4,89%
1994 47 754 6,67% 124 167 4,90% 30 055 3,97% 6 293 2,18% 862 1,90% 209 131 4,82%
1995 45 839 6,57% 121 215 4,77% 29 950 3,80% 5 491 1,92% 905 1,66% 203 400 4,66%
1996 42 816 6,49% 120 597 4,74% 29 604 3,73% 5 272 2,01% 753 1,02% 199 042 4,59%
1997 40 978 6,57% 121 244 4,74% 29 196 3,81% 5 984 2,42% 1 087 1,26% 198 489 4,63%
1998 40 397 6,47% 122 385 4,79% 27 274 3,80% 5 876 2,58% 1 347 1,40% 197 279 4,67%
1999 40 207 6,52% 119 157 4,77% 26 430 3,81% 5 747 2,59% 2 094 2,21% 193 635 4,69%
2000 40 086 6,56% 114 420 4,74% 26 207 3,81% 6 798 2,84% 2 362 2,88% 189 873 4,71%
2001 40 266 6,54% 109 498 4,72% 28 301 3,98% 7 090 2,81% 2 001 2,75% 187 156 4,71%
2002 41 457 6,58% 106 515 4,85% 29 415 3,97% 7 950 2,94% 1 658 2,68% 186 995 4,79%
2003 40 811 6,41% 104 068 4,90% 29 634 3,90% 8 281 2,97% 1 427 2,61% 184 221 4,78%
2004 41 207 6,39% 99 428 4,98% 31 013 4,01% 9 437 3,26% 1 457 2,99% 182 542 4,86%
2005 41 104 6,34% 96 266 5,07% 30 876 4,02% 10 139 3,56% 1 512 3,47% 179 897 4,94%
2006 41 280 6,36% 93 944 5,10% 30 968 3,97% 9 876 3,94% 1 152 3,06% 177 220 4,98%
2007 41 054 6,31% 92 816 5,19% 31 559 3,99% 8 770 3,98% 1 102 2,42% 175 301 5,01%
2008 41 184 6,31% 91 732 5,23% 31 616 4,03% 7 309 3,86% 1 268 2,30% 173 109 5,04%
2009 41 857 6,28% 90 930 5,29% 33 563 4,01% 4 221 3,66% 1 185 1,89% 171 756 5,05%
2010 42 747 6,34% 90 779 5,37% 35 452 4,09% 1 740 3,19% 1 376 1,97% 172 094 5,13%
2011 43 412 6,44% 87 605 5,38% 36 872 4,15% 153 1,24% 1 382 1,74% 169 424 5,16%
2012 36 284 6,24% 95 247 5,46% 34 555 4,15% 1 158 5,87% 1 612 1,74% 168 856 5,16%
2013 35 348 6,22% 95 824 5,50% 32 418 4,17% 1 926 7,27% 1 401 1,36% 166 917 5,19%
2014 34 705 6,20% 94 326 5,45% 29 037 3,99% 3 658 7,20% 1 434 1,36% 163 160 5,14%
2015 33 965 6,35% 93 222 5,44% 27 121 4,03% 4 686 6,82% 1 335 1,34% 160 329 5,19%
2016 32 911 6,31% 91 469 5,39% 25 916 3,98% 5 912 7,01% 1 252 1,34% 157 460 5,17%
2017 32 732 6,28% 90 305 5,38% 24 649 3,87% 6 055 6,71% 1 232 1,34% 154 973 5,13%
201816 33 000 6,31% 88 811 5,45% 24 089 3,95% 5 727 7,05% 1 038 1,25% 152 665 5,22%

Forrás: Forrás: INS, Tempo online, SCL103B

 

Beiskolázási számok és arányok Székelyföldön (2002, 2011, 2017)

  Összes diák Magyar Magyarok aránya
3–5/6 év Óvoda % 3–5/6 év Óvoda % Népességben Magyar nyelven tanulók
2002 24 183 22 895 94,7% 18 528 18 136 97,9% 76,6% 79,2%
2011 24 864 22 804 91,7% 19 390 18 393 94,9% 78,0% 80,7%
2017 16 633 16 906 101,6% 13 434 13 527 100,7% 80,8% 80,0%
                 
  6/7–14 év Alapfok % 6/7–14 év Alapfok % Népességben Magyar nyelven tanulók
2002 59 327 55 288 93,2% 45 168 42 144 93,3% 76,1% 76,2%
2011 47 613 45 968 96,5% 36 732 35 845 97,6% 77,1% 78,0%
2017 54 093 48 173 89,1% 43 146 38 213 88,6% 79,8% 79,3%
                 
  15–18 év Középfok % 15–18 év Középfok % Népességben Magyar nyelven tanulók
2002 35 433 25 705 72,5% 27 243 18 706 68,7% 76,9% 72,8%
2011 22 913 22 282 97,2% 17 514 16 479 94,1% 76,4% 74,0%
2017 23 699 17 756 74,9% 18 816 13 679 72,7% 79,4% 77,0%

 

Beiskolázási számok és arányok Közép-Erdélyben (2002, 2011, 2017)

  Összes diák Magyar Magyarok aránya
3–5/6 év Óvoda % 3–5/6 év Óvoda % Népességben Magyar nyelven tanulók
2002 48 280 40 518 83,9% 11 389 10 440 91,7% 23,6% 25,8%
2011 50 831 45 044 88,6% 11 056 11 000 99,5% 21,8% 24,4%
2017 35 851 35 618 99,4% 7 918 8 099 102,3% 22,1% 22,7%
                 
  6/7–14 év Alapfok % 6/7–14 év Alapfok % Népességben Magyar nyelven tanulók
2002 124 915 119 238 95,5% 28 818 25 676 89,1% 23,1% 21,5%
2011 96 547 92 180 95,5% 22 241 20 634 92,8% 23,0% 22,4%
2017 112 190 101 686 90,6% 24 863 21 594 86,9% 22,2% 21,2%
                 
  15–18 év Középfok % 15–18 év Középfok % Népességben Magyar nyelven tanulók
2002 73 464 57 739 78,6% 16 671 8 179 49,1% 22,7% 14,2%
2011 50 335 49 703 98,7% 11 575 8 498 73,4% 23,0% 17,1%
2017 47 528 40 018 84,2% 11 386 7 425 65,2% 24,0% 18,6%

 

Beiskolázási számok és arányok a Partiumban (2002, 2011, 2017)

  Összes diák Magyar Magyarok aránya
3–5/6 év Óvoda % 3–5/6 év Óvoda % Népességben Magyar nyelven tanulók
2002 52 245 41 851 80,1% 12 588 8 618 68,5% 24,1% 20,6%
2011 51 594 44 347 86,0% 12 412 9 791 78,9% 24,1% 22,1%
2017 34 829 35 230 101,2% 9 631 7 919 82,2% 27,7% 22,5%
                 
  6/7–14 év Alapfok % 6/7–14 év Alapfok % Népességben Magyar nyelven tanulók
2002 134 844 129 710 96,2% 32 878 29 043 88,3% 24,4% 22,4%
2011 103 362 98 114 94,9% 25 088 23 320 93,0% 24,3% 23,8%
2017 113 899 100 920 88,6% 31 957 23 908 74,8% 28,1% 23,7%
                 
  15–18 év Középfok % 15–18 év Középfok % Népességben Magyar nyelven tanulók
2002 75 385 55 912 74,2% 18 581 7 503 40,4% 24,6% 13,4%
2011 53 550 55 667 104,0% 13 092 9 178 70,1% 24,4% 16,5%
2017 50 962 41 775 82,0% 14 176 7 602 53,6% 27,8% 18,2%

 

Beiskolázási számok és arányok a szórványmegyékben (2002, 2011, 2017)

  Összes diák Magyar Magyarok aránya
3–5/6 év Óvoda % 3–5/6 év Óvoda % Népességben Magyar nyelven tanulók
2002 168 987 127 434 75,4% 7 282 4 141 56,9% 4,3% 3,2%
2011 162 620 131 165 80,7% 5 856 4 135 70,6% 3,6% 3,2%
2017 110 942 104 215 93,9% 3 076 3 071 99,8% 2,8% 2,9%
                 
  6/7–14 év Alapfok % 6/7–14 év Alapfok % Népes ségben Magyar nyelven tanulók
2002 446 723 427 059 95,6% 20 107 9 373 46,6% 4,5% 2,2%
2011 322 418 306 631 95,1% 12 488 7 530 60,3% 3,9% 2,5%
2017 357 650 314 989 88,1% 11 617 6 289 54,1% 3,2% 2,0%
                 
  15–18 év Középfok % 15–18 év Középfok % Népességben Magyar nyelven tanulók
2002 259 481 200 060 77,1% 12 373 2 895 23,4% 4,8% 1,4%
2011 168 096 178 321 106,1% 6 497 2 618 40,3% 3,9% 1,5%
2017 157 049 140 358 89,4% 5 637 1 916 34,0% 3,6% 1,4%

 

Közzététel: 2019. június 11.

További információ: Barna Gergő (barna.gergo@erdelystat.ro).

Korábbi Erdélystat közlemények és elemzések, módszertani leírások megtalálhatók a www.erdelystat.ro honlapon.

Előzetes igénylés után közleményeinket, elemzéseinket e-mailen elküldjük Önnek a megjelenés időpontjában. Ilyen igényét az info@erdelystat.ro e-mail címen jelezheti.


1Az óvodásokkal itt nem számolunk. Az óvodába járók számának a csökkenése 31%-os 1990–2017 között mind a romániai, mind a magyar tannyelvű populációban. Viszont az óvodai szint nem kötelező jellegű, a jelenlegi törvények értelmében 2020-tól lesz kötelező a nagycsoport (5 évesek számára), illetve ugyanettől az időponttól lesz kötelező a XI–XII. osztály is.

2Románia lakossága ugyanebben a periódusban 15%-kal csökkent, 23,2 millióról 19,6 millióra az Eurostat adatok szerint.

3http://www.aracis.ro/fileadmin/ARACIS/Revista_QAR/2015/Articol_3_Gogu_Muresan_Turdean_QAR_2015.pdfvagy https://www.edu.ro/sites/default/files/_fi%C8%99iere/Minister/2017/transparenta/Stare%20preuniv%202016.pdf(letöltés: 2019. május 21.)

4Jelentősen növekedett viszont a bruttó beiskolázási arány az óvodáskorúak esetében (őket itt nem számítottuk bele a diákpopulációba), 1990-ben a 3–6 évesek alig több mint fele járt óvodába, ez mostanra 82–84%-ra emelkedett. Lásd: INS, Tempo online, SCL102A

5Az adatok nem tartalmazzák a fakultatív anyanyelvoktatásban részt vevőket, kizárólag a magyar tannyelvű osztályokba járókra vonatkoznak.

6Lásd: http://statisztikak.erdelystat.ro/cikkek/nepesedesi-perpsektivak-erdelyben-2011-2031/24

72017-ben 3–5 évesek. A 2011 és 2017 közötti kiugró létszámcsökkenés egyik oka a 2012-ben bevezetett előkészítő osztályok, amelyek során egy óvodai évfolyam átsorolódik az elemi oktatás szintjére.

8A 2017-es népességszámot mind Románia, mind pedig a magyarok esetében a korábbi népesség-előrejelzésünk alapján számítottuk. A magyarok esetében itt nem az etnikumra, hanem a magyar anyanyelvű lakosságra vonatkoznak az adatok!

9Lásd korábbi elemzésünket: http://statisztikak.erdelystat.ro/cikkek/nepesedesi-perpsektivak-erdelyben-2011-2031/24

102017-ben 6–14 évesek

11http://www.insse.ro/cms/ro/tags/sistemul-educational-romania (letöltés: 2019. június 7.)

12http://www.insse.ro/cms/ro/content/sistemul-educa%C5%A3ional-%C3%AEn-rom%C3%A2nia-date-sintetice-1 (letöltés: 2019. június 7.)

13A 2017-es adatok, amelyek esetében az anyanyelvi arányt becsültük, jól mutatják ezt az eltérést. Itt a populáción belüli magyar anyanyelvűek aránya enyhén magasabb, mint az óvodai populációban, eltérően a népszámlálások időpontjában figyelembe vett etnikai arányokhoz képest. Lásd a székelyföldi adattáblát az elemzés végén.

14Az adatok a 2017/2018-as iskolai tanévre vonatkoznak. Az ábrán nem tüntetjük fel a gimnáziumi oktatás IX. és X. osztályait (csak speciális oktatásban, összesen 37 magyar nyelven tanuló), illetve a líceumi oktatás XIII. osztályát (212 magyar nyelven tanuló) a kis esetszámok miatt.

15Az egyes évfolyamok (óvoda, elemi, általános, líceum+szakiskola) átlagait viszonyítjuk egymáshoz. Ez nem mutatja pontosan a korai iskolaelhagyás vagy a tannyelv-váltás mértékét, mivel az egyes korosztályok eltérőek lehetnek, de jó közelítést ad.

16Előzetes, az Oktatási Minisztériumtól kikért adatok.

 

Forrás: http://statisztikak.erdelystat.ro

42 perc