Kötetbe került 100 év száz romániai magyar személyiségének életpályája – a Maszol.ro portálról

11 Napja

cikkek

„Az lenne az ideális, ha Rareș Bogdan műsorában a legfőbb ügyész és a titkosszolgálat vezetője vitázna erről a kötetről” – hangzott el 100 év – száz kiemelkedő romániai magyar személyiség című könyv szombati, kolozsvári bemutatóján. A kötet azoknak az erdélyi magyaroknak az életpályáját ismerteti, akik az elmúlt száz évben hozzájárultak Románia tudományos-, kulturális- vagy sportsikereihez. A szerkesztők azt is elmagyarázták, miért maradt ki Kántor Lajos vagy Illyés Kinga.

A 9. Ünnepi Könyvhét keretében tartott rendezvényen Novák Csaba Zoltán főszerkesztő, Fodor János történész-szerkesztő és Rostás-Péter István, az Iskola Alapítvány Kiadó által magyarul és románul is megjelentett kötet román nyelvű fordítója beszélgetett a szerkesztés elveiről és nehézségeiről, az összesen 14 szerkesztő dilemmáiról.

A könyv az RMDSZ 1000 év Erdélyben, 100 év Romániában című programjának „nyomtatott részéhez” tartozik. Novák Csaba Zoltán az RMDSZ-projekt előzményeiről elmondta: az erdélyi magyarok romániai 100 éve kisebbségtörténészként is foglalkoztatta, a parlamentben pedig bekerült a centenáriumi bizottságba is. „Láttam azt, hogy milyen rendezvénysorozatok készülnek Romániában. Egyértelmű volt, hogy értelmiségiként és politikai szereplőként is valahogy viszonyulni kell ehhez a 100 évhez” – idézte fel a szenátor.

Novák szerint az erdélyi magyaroknak ezt a 100 évét meg lehet közelíteni sérelmi perspektívából, de az is kiemelhető, hogy a közösségnek bármilyen történelmi körülmények között sikerült mindig újraépítkezni. „Ezt az állandó újraépítkezést kell megragadnunk és felmutatnunk a magyar közösség és a román többség irányába is” – fogalmazta meg az RMDSZ centenáriumi programjának lényegét. Megjegyezte, személyesen elvárta volna, hogy a román többség is egy hasonlóan „proaktív” hozzáállást tanúsítson a modern Románia megalapításának századik évfordulójához, ám sajnálatára a román múlt tükör elé állítása nem történt meg 2018-ban.

Szerkesztői dilemmák

kötet szerkesztőinek az volt a legnagyobb dilemmája, ki legyen az a száz romániai magyar személyiség, aki bekerül ebbe a könyvbe, pontosabban az, hogy ki ne kerüljön be. Novák Csaba Zoltán elmondta, fontos szempont volt, hogy ez a kötet nem egy tudományos relevanciával bíró munka, hanem a szélesebb közönséget célozza. „A lényeg az volt, hogy az olvasók kapjanak egy összegzést az erdélyi magyarok elmúlt száza évéről” – magyarázta.  Kritérium volt az is, hogy már lezárt életműveket ismertessenek, illetve a különböző területeken alkotó személyiségek arányos képviseletére törekedjenek.

Fodor János emlékeztetett, hogy az erdélyi magyarok száz éves történelmében volt impériumváltás, világháborúk és rendszerváltás, a romániai magyar személyiségek életpályája pedig e korszakok valamelyikéhez kötődött. „A kötetet erre a történelmi hálóra fűztük fel” – jegyezte meg. Kritérium volt az is, hogy a kötetben 1918 után tevékenykedő személyiségeket ismertessenek, és sok jeles erdélyi magyar alkotó életpályája lezárult a vizsgált 100 éves korszak a kezdetekor. Hozzátette, hogy a szerkesztők „önhibáján kívül” bővült a lista az időközben elhunyt Kányádi Sándorral és Kallós Zoltánnal.

Novák Csaba Zoltán elismerte, rengeteg bírálatot kaptak a kimaradt nevek miatt, a kötetben például László Ferenc, Kántor Lajos, Horváth Andor vagy Illyés Kinga sem szerepel. „Nagy volt a merítés, és sok-sok beszélgetés révén körvonalazódott a 100-as lista. Volt egy 70 nevet tartalmazó, kirobbanthatatlan kemény mag. De aláírom azt, hogy 30 névből bármelyiket azonnal le lehet cserélni” – jelentette ki a főszerkesztő. A 100-as korláthoz azonban ragaszkodtak. „Lehetett volna 150 név is, de el kellett játszani a 100 évvel, ezt fel kellett vállalnunk” – magyarázta.

A Wikipédián is elérhető lesz

A kötet szócikkeinél figyelembe kellett venniük a szerkesztőknek a terjedelmi korlátokat is. Fodor János elmondta, hogy legismertebb erdélyi magyar személyiségekről bőven rendelkeztek információkkal, de a kevésbé ismertek esetében nehezen tudták kihozni a kívánt karaktermennyiséget, ami legrelevánsabb adatokat tartalmazza. Mindenesetre a szócikkek végén megjelölték a forrást is, így az érdeklődők bővebb információkat kaphatnak az illetőről.

A kötetben szereplő nevek egy elektronikai adatbázisba is felkerültek, és a szerkesztőknek szándékukban áll a román és a magyar Wikipédiára is feltölteni. Emellett könyvtárakhoz, intézményekhez, román politikusokhoz is eljuttatják. „Fontos, hogy bekerüljön a tudományos körforgásba. A legjobban a vitákat generáló román sajtókritikáknak örülnék, mert hírét keltik a kötetnek. Az lenne az ideális, ha Rareș Bogdan műsorában a legfőbb ügyész és a titkosszolgálat vezetője vitázna róla” – összegzett Novák Csaba Zoltán főszerkesztő.

Forrás: maszol.ro

4 perc