Egészségügy
Annak ellenére, hogy Romániában a születéskor várható átlagos élettartam növekedésének lehetünk tanúi, a születéskor várható élethossz (75,3 év) még mindig jelentősen elmarad az EU-s átlagtól (81 év). A várható átlagos élettartam növekedésével párhuzamosan a nyers halálozási arányszám növekedése érhető tetten, ezt alapvetően a népesség elöregedése magyarázza.
A vezető halálokok Romániában a keringési rendszer betegségei (az elhalálozások 57%-áért felelősek), a rákos megbetegedések (20%), a légzőrendszer betegségei (7%), az emésztőrendszer megbetegedései (6%), valamint a mortalitás és a morbiditás külső okai (4%). 2007 és 2018 között a keringési rendszer betegségei által okozott elhalálozások súlya 61-ről 57%-ra mérséklődött, a daganatos megbetegedések által okozott halálesetek aránya 18-ról 20%-ra nőtt.
A csecsemőhalandóság alakulásában jelentős javulás történt az elmúlt évtizedben, azonban a csecsemőhalandósági ráta még mindig nagyon magas Romániában (6 ezrelék), az európai uniós átlag (3,4 ezrelék) szinte kétszerese.
1. Születéskor várható átlagos élettartam
Az emberi élettartam meghosszabbodása a modern társadalmak egyik vívmányának tekinthető. A születéskor várható átlagos élettartam az életminőség egyik legfontosabb mutatója, azt fejezi ki, hogy egy újszülött az adott év halandósági viszonyai mellett átlagosan mekkora élettartamra számíthat. Az Eurostat legfrissebb, 2018-as adatai alapján1 az Európai Unió tagállamai közül jelenleg Spanyolországban a leghosszabb a születéskor várható átlagos élettartam (83,5 év), ezt követi Olaszország (83,4 év), majd Franciaország és Ciprus (mindkettőnél 82,9 év). Romániában a születéskor várható átlagos élettartam 2018-ban 75,3 év volt, ez az EU28-as lista 26. helyére pozicionálja országunkat. Csupán Lettország és Bulgária rendelkezik alacsonyabb. A kelet-közép-európai régióban Csehországban 79,1 év, Lengyelországban 77,7 év, Szlovákiában 77,4 év, Magyarországon pedig 76,2 év volt a születéskor várható átlagos élettartam 2018-ban.
A férfiak rosszabb élethossz-esélyekkel rendelkeznek, várható átlagos élettartamuk Romániában 71,7 év (az EU-s átlag 78,3), míg a nőké 79,2 év (az EU-s átlag 83,6). 2010 és 2018 között Romániában 1,6 évvel nőtt a születéskor várható élettartam, ez valamivel jobb, mint az uniós szinten regisztrált 1,1 évnyi növekedés.
Forrás: Eurostat, demo_mlexpec
A jelentős magyar lakossággal rendelkező erdélyi megyék közül Kolozs megyében a legmagasabb (77,5 év), illetve Szatmár megyében a legalacsonyabb (73,8 év) a születéskor várható átlagos élettartam. 2010 és 2018 között szinte azonos léptékben növekedett ezekben a megyékben a születéskor várható élethossz, kivételt Kovászna megye képez, itt volt a legkisebb az átlagos éves bővülés ebben az időszakban. A rövid távú ingadozások részleges kiküszöbölése érdekében ebben a tanulmányban az átlagos éves változásokat – így a születéskor várható átlagos élettartamét is – az előző évhez viszonyított változások átlagaival fejezzük ki, a jelzett időperiódusokra vonatkozóan.
Születéskor várható átlagos élettartam néhány erdélyi megyében
| Régió | Megye | 2010 | 2018 | Átlagos éves változás 2010 és 2018 között (években kifejezve) |
| Székelyföld | Hargita | 74,0 | 76,2 | 0,27 |
| Kovászna | 73,7 | 75,3 | 0,19 | |
| Közép-Erdély | Maros | 73,6 | 75,7 | 0,27 |
| Kolozs | 75,3 | 77,5 | 0,27 | |
| Partium | Bihar | 72,8 | 75,3 | 0,30 |
| Szatmár | 71,3 | 73,8 | 0,30 | |
| Szilágy | 72,5 | 75,0 | 0,31 |
Forrás: INS TEMPO Online, POP217A
2. Nyers halálozási arányszám
A születéskor várható élethossz növekedésével párhuzamosan a nyers halálozási arányszám (a halálozások ezer lakosra jutó száma az évközepi népességre vetítve) emelkedése érhető tetten Európa legtöbb országában. A látszólagos ellentmondást alapvetően a népesség elöregedése magyarázza. Az európai uniós átlagot tekintve a nyers halálozási arányszám 2010 és 2018 között 9,9-ről 10,5 ezrelékre nőtt.2
Az Unión belül 2018-ban Írországban regisztrálták a legalacsonyabb nyers halálozási arányszámot (6,4 ezrelék), ezt Ciprus (6,6), majd Luxemburg követi (7,1). 2018-ban Romániában a nyers halálozási arányszám 13,6 ezrelék volt3, ezzel a 25. az EU-s rangsorban. Litvániában, Lettországban és Bulgáriában rosszabb ez a mutató. Magyarország rögtön Románia előtt foglal helyet, 13,4-es nyers halálozási arányszámmal; míg Lengyelország 10,9-es, Szlovákia 10-es és Csehország 10,6-os nyers halálozási arányszámmal rendelkezik.
A nyers halálozási arányszám Romániában a 2010-es 12,8 ezrelékről 13,6 ezrelékre növekedett 2018-ra. Az Országos Statisztikai Intézet adatai szerint 2018-ban az országban 264 317 halálesetet regisztráltak, ez naponta átlagosan mintegy 724 elhunytat jelent.4
A nyers halálozási arányszámot megvizsgáltuk korcsoportok szerint is. A korspecifikus nyers halálozási arányszám az idősebb korcsoportokban csökkenést mutat: 2012 és 2018 között a 80 év felettiek esetében 130-ról 124-re; a 70 és 79 közöttiek esetében pedig 45-ről 42-re javult. Negatív elmozdulás a 60–69 éves korosztályban figyelhető meg: míg 2012-ben ezer lakosból 18,4 hunyt el, ez 2018-ra 19,7-re nőtt, ami alapvetően a 60 és 64 év közötti férfiak növekvő halálozási arányszámának tudható be.
Nyers halálozási arányszám korcsoportok szerint
| 2012 | 2013 | 2014 | 2015 | 2016 | 2017 | 2018 | |
| 0–39 év | 0,9 | 0,8 | 0,8 | 0,8 | 0,8 | 0,8 | 0,8 |
| 40–59 év | 6,3 | 6,1 | 6,3 | 6,1 | 6,1 | 5,9 | 6,0 |
| 60–69 év | 18,4 | 18,1 | 18,3 | 18,7 | 18,9 | 19,1 | 19,7 |
| 70–79 év | 45,4 | 43,5 | 44,2 | 44,7 | 43,3 | 43,2 | 42,2 |
| 80 év felett | 129,9 | 124,0 | 125,6 | 130,4 | 124,8 | 124,9 | 124,3 |
| Románia | 12,6 | 12,4 | 12,8 | 13,2 | 13,1 | 13,3 | 13,6 |
Forrás: INS Tempo Online, POP206K, POP106A
Románián belül jelentős regionális különbségek figyelhetőek meg a nyers halálozási arányszám tekintetében. A legalacsonyabb elhalálozási arányszám 2018-ban Bukarest-Ilfovban volt: 11,6 ezrelék; ezt követi Erdély (12,8); majd hasonló aránnyal Moldva és Havasalföld (14,4). Románia szintjén évente 0,6%-kal nőtt átlagban az ezer lakosra vetített halálesetek száma 2012 ás 2018 között, a moldvai régióban átlag felett, a havasalföldi régióban pedig jelentős ingadozások mellett a legkisebb a relatív változás ebben a hat évben.
Nyers halálozási arányszám Románia különböző régióiban
| 2012 | 2018 | Elhalálozások átlagos éves változása (%)5 |
|
| Erdély | 12,1 | 12,8 | 0,7% |
| Moldva | 13,0 | 14,4 | 1,3% |
| Havasalföld | 13,7 | 14,5 | 0,1% |
| Bukarest-Ilfov | 11,2 | 11,6 | 0,8% |
| Románia | 12,7 | 13,6 | 0,6% |
Forrás: INS Tempo Online, POP106A, POP206D
Erdélyen belül Partiumban volt a legmagasabb a nyers halálozási arányszám, a legalacsonyabb Közép- és Észak-Erdélyben. Az elhalálozások átlagos éves változása Székelyföldön a legmagasabb, itt 11,6-ról 12,9 ezrelékre nőtt a nyers halálozási arányszám 2012 és 2018 között.
Nyers halálozási arányszám az erdélyi régiókban
| 2012 | 2018 | Elhalálozások átlagos éves változása (%) |
|
| Székelyföld | 11,6 | 12,9 | 1,4% |
| Közép-Erdély | 11,9 | 12,3 | 0,6% |
| Partium | 12,8 | 13,6 | 0,6% |
| Dél-Erdély | 12,0 | 13,0 | 0,9% |
| Bánság | 12,3 | 12,6 | 0,3% |
| Észak-Erdély | 11,7 | 12,4 | 0,6% |
| Erdély | 12,1 | 12,8 | 0,7% |
Forrás: INS Tempo Online, POP106A, POP206D
3. Halálokok gyakorisága
Az Európai Unió országaiban a legfrissebb, 2016-ra vonatkozó statisztikai adatok alapján6 a legtöbb halálesetet a keringési rendszer betegségei okozzák, ezek az összes elhalálozás 36%-áért felelősek (elsősorban szívinfarktus és stroke). A második vezető halálokot a daganatos megbetegedések alkotják, ezek az elhalálozások 27%-áért felelősek. Három tagország kivétel ez alól: Dánia, Franciaország és Hollandia, ahol a rákos megbetegedések vezető halálokokká avanzsálódtak7. A harmadik leggyakoribb halálok az EU-ban a légzőrendszer betegségei (pl. tüdőgyulladás, influenza, tüdőtágulat és asztma), ezek a halálesetek 8,2%-áért felelősek. Az EU-ban történő haláleseteknek egy jelentős része (4,6%-a) olyan külső okokra vezethető vissza, mint a sérülések, közlekedési balesetek, szándékos önártalom, testi sértés és az orvosi ellátás nemkívánatos szövődményei. Az ötödik vezető halálokot az emésztőrendszer betegségei alkotják (pl. májzsugorodás, májelégtelenség, gyomorfekély), ezek az EU-n belüli elhalálozások 4,3%-áért felelősek. Ehhez hasonló arányt képviselnek a mentális és viselkedési rendellenességek (pl. demencia, az alkohol és a pszichoaktív szerek okozta mentális- és viselkedészavarok, skizofrénia), valamint az idegrendszeri és érzékszervi betegségek (pl. Parkinson- és Alzheimer-kór, agyhártyagyulladás) miatt bekövetkezett halálesetek.
Románia jelentősen eltér az uniós átlagtól. A keringési rendszer betegségei által okozott halálesetek kiemelkedőek, 58%-os aránnyal vezették a halálokok listáját 2016-ban. A daganatos betegségek súlya viszont kisebb, az elhalálozások 20%-áért voltak felelősek.
Elhalálozási okok az Európai Unióban, Romániában és Magyarországon, 2016
| ICD-10 osztály |
EU28 | Románia | Magyar- ország |
|
| A keringési rendszer betegségei | I00-I99 | 35,7% | 58,2% | 49,5% |
| Daganatok | C00-D48 | 27,0% | 20,3% | 26,5% |
| A légzőrendszer betegségei | J00-J99 | 8,2% | 5,7% | 5,7% |
| A morbiditás és mortalitás külső okai | V01-Y89 | 4,6% | 3,8% | 4,5% |
| Az emésztőrendszer betegségei | K00-K93 | 4,3% | 5,7% | 4,9% |
| Mentális és viselkedési rendellenességek | F00-F99 | 4,3% | 0,1% | 2,6% |
| Az idegrendszer és érzékszervek betegségei | G00-H95 | 4,3% | 1,5% | 1,5% |
| Nem minősített tünetek és rendellenességek | R00-R99 | 3,6% | 0,3% | 0,2% |
| Endokrin-, táplálkozási és anyagcsere-betegségek | E00-E90 | 3,0% | 1,1% | 2,5% |
| A húgy- és ivarrendszer betegségei | N00-N99 | 1,9% | 1,4% | 0,7% |
| Fertőző és parazitabetegségek | A00-B99 | 1,6% | 1,2% | 0,6% |
| Egyéb betegségek (1% alatt) | – | 1,5% | 0,5% | 1,0% |
| Összesen | 100,0% | 100,0% | 100,0% |
Forrás: Eurostat, hlth_cd_aro
A légző- és emésztőrendszeri betegségek egyaránt 5,7%-ot képviselnek a halálesetek okai között, a morbiditás és mortalitás külső okai pedig 3,8%-kal az ötödik leggyakoribb haláloknak minősülnek. Összehasonlításképpen Magyarországon az összes elhalálozás mintegy felét okozták a keringési rendszer betegségei: 26,5%-át a daganatok, 5,7%-át a légzési rendszer megbetegedései, 4,9%-át az emésztőrendszer megbetegedései, 4,5%-át pedig a morbiditás és mortalitás külső okai.
A romániai halálokok gyakoriságát, illetve azok időbeli változását áttekintjük az Országos Statisztikai Intézett aktuálisabb adatai szerint is. 2018-ban az elsődleges halálokot továbbra is a keringési rendszer betegségei jelentették, ezek az összes haláleset 56,5%-áért felelősek. Ezen belül leggyakoribbak az iszkémiás szívbetegség (szívinfarktus, szívelégtelenség), valamint az agyérbetegség (stroke) által okozott halálesetek. A második leggyakoribb halálok a daganatok (19,6%), ezt követik a légzőrendszer (6,5%) és az emésztőrendszer betegségei (5,9%) okozta halálesetek, majd a mortalitás és morbiditás külső okai (3,8%).
Elhalálozások ok szerinti megoszlása és alakulása Romániában
| 2007 | 2018 | Átlagos éves változás (%)8 |
|
| A keringési rendszer betegségei | 61,3% | 56,5% | -0,28% |
| Ebből: iszkémiás szívbetegség | 21,0% | 18,9% | -0,50% |
| Ebből: agyérbetegség | 20,3% | 16,1% | -1,61% |
| Daganatok | 18,0% | 19,6% | 1,20% |
| A légzőrendszer betegségei | 5,0% | 6,5% | 2,92% |
| Az emésztőrendszer betegségei | 5,8% | 5,9% | 0,69% |
| A morbiditás és mortalitás külső okai | 4,9% | 3,8% | -1,76% |
| Az idegrendszer és érzékszervek betegségei | 0,8% | 1,7% | 7,57% |
| A húgy- és ivarrendszer betegségei | 0,9% | 1,6% | 5,55% |
| Fertőző és parazitabetegségek | 0,9% | 1,4% | 4,28% |
| Ebből: tuberkulózis | 0,6% | 0,3% | -4,84% |
| Endokrin-, táplálkozási és anyagcsere-betegségek | 0,9% | 1,1% | 2,25% |
| Ebből: cukorbetegség | 0,9% | 1,0% | 1,92% |
| Terhesség, szülés | 0,01% | 0,01% | -0,18% |
| Perinatális (szülés körüli) szakban keletkező állapotok | 0,4% | 0,2% | -6,04% |
| Veleszületett rendellenességek, deformitások és kromoszómaabnormitások |
0,3% | 0,1% | -6,64% |
| Egyéb összesített | 0,7% | 1,7% | 10,60% |
Forrás: INS Tempo Online, POP206D, POP206C
Az általános európai trendekhez hasonlóan Romániában is csökkent a keringési rendszer betegségei által okozott elhalálozások aránya 2007 és 2018 között, 61,3-ról 56,5%-ra. A keringési betegségek által okozott elhalálozások aránya Havasalföldön a legmagasabb (59,9%), míg Erdélyben és Moldvában a legalacsonyabb (54,2%). Erdélyen belül a közép-erdélyi régióban volt a legalacsonyabb a keringési rendszer megbetegedései által okozott halálesetek aránya 2018-ban (51,5%); Észak-Erdélyben, Partiumban és Székelyföldön a legmagasabb. Az is szembetűnő, hogy Erdélyben évente átlagosan 0,8%-kal csökken a keringési rendszer betegségei által okozott elhalálozások aránya (minden erdélyi régióban csökkenés tapasztalható), míg Moldvában és Bukarest-Ilfovban 0,7%-os növekedés figyelhető meg.
A keringési rendszer betegségei által okozott elhalálozások gyakorisága
| 2007 | 2018 | Átlagos éves változás (%) |
|
| Székelyföld | 61,2% | 55,5% | -0,15% |
| Közép-Erdély | 59,2% | 51,5% | -0,88% |
| Partium | 63,3% | 56,3% | -1,06% |
| Dél-Erdély | 59,3% | 53,9% | -0,17% |
| Bánság | 63,9% | 53,0% | -1,70% |
| Észak-Erdély | 62,0% | 57,1% | -0,11% |
| ERDÉLY | 61,4% | 54,2% | -0,80% |
| Havasalföld | 64,9% | 59,9% | -0,57% |
| Moldva | 56,6% | 54,2% | 0,72% |
| Bukarest-Ilfov | 57,5% | 57,4% | 0,65% |
| ROMÁNIA | 61,3% | 56,5% | -0,28% |
Forrás: INS Tempo Online, POP206C, POP206D
2007 és 2018 között nőtt a daganatos megbetegedések által okozott halálesetek száma: az ebben a kategóriában regisztrált halálozások száma 45 383-ról 51 701-re emelkedett, ami 1,2%-os átlagos éves növekedést jelent. A daganatos betegségek előfordulási gyakoriságát tekintve az első öt terület a tüdő, a vastag- és végbél, az emlő, a prosztata és a méhnyak (INSP, CNEPSS 2018).9 A daganatos megbetegedésekben elhalálozottak aránya Bukarest-Ilfovban a legmagasabb (22,6%) és Havasalföldön a legalacsonyabb (18,1%) az ország nagyrégióit tekintve. Erdélyen belül a közép-erdélyi régióban kiemelkedő (23,8%). Székelyföldön és Partiumban az elhalálozások mintegy egyötödéért okolhatók a daganatos megbetegedések, ebben a két régióban kiemelkedő az átlagos éves növekedés 2007 és 2018 között.
A daganatos megbetegedések által okozott elhalálozások gyakorisága
| 2007 | 2018 | Átlagos éves változás (%) |
|
| Székelyföld | 18,2% | 20,2% | 1,75% |
| Közép-Erdély | 21,1% | 23,8% | 1,48% |
| Partium | 17,0% | 20,6% | 1,74% |
| Dél-Erdély | 20,0% | 21,3% | 1,28% |
| Bánság | 18,4% | 19,6% | 0,62% |
| Észak-Erdély | 17,3% | 18,3% | 1,14% |
| ERDÉLY | 18,9% | 20,8% | 1,23% |
| Havasalföld | 16,1% | 18,1% | 1,21% |
| Moldva | 17,9% | 18,6% | 1,47% |
| Bukarest-Ilfov | 18,9% | 22,6% | 0,65% |
| ROMÁNIA | 18,0% | 19,6% | 1,20% |
Forrás: INS Tempo Online, POP206C, POP206D
2007 óta a légzőrendszer betegségei (pl. tüdőgyulladás, influenza, tüdőtágulat és asztma) által okozott elhalálozások aránya is emelkedett, évente átlagosan 2,9%-kal nőtt. A valamilyen légzőszervi megbetegedés okozta elhalálozások aránya Közép-Erdélyben volt a legmagasabb 2018-ban (7,8%).
A légzőrendszer betegségei által okozott elhalálozások gyakorisága
| 2007 | 2018 | Átlagos éves változás (%) |
|
| Székelyföld | 5,0% | 6,6% | 4,11% |
| Közép-Erdély | 4,6% | 7,8% | 5,54% |
| Partium | 5,1% | 6,9% | 3,45% |
| Dél-Erdély | 5,7% | 7,3% | 3,54% |
| Bánság | 4,4% | 7,6% | 5,43% |
| Észak-Erdély | 3,6% | 6,4% | 7,22% |
| ERDÉLY | 4,8% | 7,2% | 4,30% |
| Havasalföld | 4,8% | 5,9% | 2,01% |
| Moldva | 6,1% | 6,8% | 2,39% |
| Bukarest-Ilfov | 4,1% | 5,3% | 3,05% |
| ROMÁNIA | 5,0% | 6,5% | 2,92% |
Forrás: INS Tempo Online, POP206C, POP206D
Az emésztőrendszeri megbetegedések (pl. májzsugorodás, májelégtelenség, gyomorfekély) által okozott elhalálozások aránya országos viszonylatban 0,69%-os növekedést mutatott 2007 és 2018 között. Moldvában a legmagasabb (7,2%), Erdélyben a legalacsonyabb (5,2%) az emésztőrendszeri megbetegedések által okozott elhalálozások aránya.
Az emésztőrendszer betegségei által okozott elhalálozások gyakorisága
| 2007 | 2018 | Átlagos éves változás (%) |
|
| Székelyföld | 3,8% | 4,5% | 3,12% |
| Közép-Erdély | 4,6% | 5,1% | 1,52% |
| Partium | 5,5% | 5,5% | 0,08% |
| Dél-Erdély | 5,0% | 5,3% | 1,51% |
| Bánság | 4,4% | 4,5% | 0,48% |
| Észak-Erdély | 6,6% | 6,7% | 1,17% |
| ERDÉLY | 5,0% | 5,2% | 0,86% |
| Havasalföld | 5,4% | 5,8% | 0,83% |
| Moldva | 7,4% | 7,2% | 1,11% |
| Bukarest-Ilfov | 6,5% | 5,4% | -0,84% |
| ROMÁNIA | 5,8% | 5,9% | 0,69% |
Forrás: INS Tempo Online, POP206C, POP206D
A sérülések, közlekedési balesetek, szándékos önártalom, testi sértés, orvosi ellátás szövődményeiként bekövetkezett elhalálozások aránya országos szinten évente átlagosan 1,76%-os csökkenést mutat 2007-től. A morbiditás és mortalitás külső okainak következményeként bekövetkezett halálesetek aránya Székelyföldön a legmagasabb (5%), megelőzi az emésztőrendszeri halálokok gyakoriságát (akárcsak az Európai Unióban). Hargita megyében a halálesetek 5,5, Kovászna megyében 4,3%-a tulajdonítható külső okoknak.
A morbiditás és mortalitás külső okai által okozott elhalálozások gyakorisága
| 2007 | 2018 | Átlagos éves változás (%) |
|
| Székelyföld | 6,7% | 5,0% | -1,55% |
| Közép-Erdély | 5,1% | 4,0% | -1,69% |
| Partium | 4,9% | 4,1% | -1,52% |
| Dél-Erdély | 5,0% | 3,7% | -1,92% |
| Bánság | 4,4% | 3,1% | -2,77% |
| Észak-Erdély | 5,1% | 4,0% | -1,45% |
| ERDÉLY | 5,0% | 3,8% | -2,01% |
| Havasalföld | 4,4% | 3,4% | -2,01% |
| Moldva | 5,7% | 4,7% | -0,47% |
| Bukarest-Ilfov | 4,3% | 2,7% | -3,36% |
| ROMÁNIA | 4,9% | 3,8% | -1,76% |
Forrás: INS Tempo Online, POP206C, POP206D
A morbiditás és mortalitás külső okairól részletesebb információt az Országos Törvényszéki Orvostani Intézet (Institutul Național de Medicină Legală) éves beszámolóiból nyerhetünk.10 A publikált jelentések alapján három erőszakos halálokot vizsgáltunk regionális bontásban: a közúti balesetek, a szándékos emberölés és a szándékos önártalom előfordulási gyakoriságát. Ezek – a társadalmi érdeklődésre leginkább számot tartó halálokok – országos szinten mintegy felét teszik ki a külső halálokok összességének.11 A 2015 és 2017 közötti periódus átlagait vizsgáljuk, az egyes halálokok rátáját a rezidens lakossághoz viszonyítjuk.
Az Országos Törvényszéki Orvostani Intézet adatai szerint évente átlagosan 2038 halálos kimenetelű közúti baleset történt Romániában 2015 és 2017 között. A területi megoszlásokat vizsgálva az erdélyi régión belül Közép-Erdélyben, Dél-Erdélyben és a Bánságban kiemelkedő a 100 000 főre jutó közúti balesetek száma, Székelyföldön pedig a legalacsonyabb. Itt 100 000 lakosból évente mintegy 8-an veszítették életüket közúti balesetek miatt.
A gyilkosságok előfordulási gyakorisága Moldvában kiemelkedően magas (az országos átlag majdnem kétszerese), a fővárosi régióban és Erdélyben alacsonyabb (0,9-1,2 körüli) az emberölési ráta. Ez a mutató Erdélyen belül a déli régióban (1,5) és a Székelyföldön (1,3) átlag feletti a vizsgált három év átlagait tekintve. 2015 és 2017 között Romániában évente átlagosan 337 gyilkosságot követtek el.
Az öngyilkosságok száma a vizsgált periódusban évente átlagosan 2375 főt tett ki országos szinten, az öngyilkossági ráta 12 körül alakult. A szándékos önártalom előfordulása regionálisan jelentős eltéréseket mutat: Székelyföldön az országos ráta több mint kétszerese, 25 körüli a 100 000 lakosra jutó öngyilkosságok száma. Szintén az országos és az erdélyi átlag fölötti a jelentős magyar etnikumú lakosságú Közép-Erdély és Partium is, 15–16 körüli rátával. Összehasonlításképpen Magyarországon 18 körül alakult ez a mutató a 2015–2017-es időszak adatai szerint.12 Világszinten a szándékos önártalom gyakorisága Litvániában a legmagasabb, ott az öngyilkossági ráta 31,9 volt 2016-ban.13
Közúti balesetek, szándékos emberölés és szándékos önártalom áldozatai
| Régió | Közúti balesetek | Szándékos emberölés | Szándékos önártalom | |||
| Éves átlag 2015–2017 |
Ráta 100 000 főre |
Éves átlag 2015–2017 |
Ráta 100 000 főre |
Éves átlag 2015–2017 |
Ráta 100 000 főre |
|
| Székelyföld | 41 | 8,0 | 7 | 1,3 | 130 | 25,4 |
| Közép-Erdély | 144 | 11,6 | 12 | 1,0 | 180 | 14,5 |
| Partium | 104 | 9,3 | 12 | 1,0 | 177 | 15,7 |
| Dél-Erdély | 193 | 11,5 | 25 | 1,5 | 191 | 11,4 |
| Bánság | 161 | 11,5 | 14 | 1,0 | 141 | 10,0 |
| Észak-Erdély | 73 | 9,7 | 8 | 1,1 | 62 | 8,2 |
| Erdély | 716 | 10,7 | 78 | 1,2 | 880 | 13,1 |
| Havasalföld | 643 | 9,7 | 109 | 1,6 | 766 | 11,6 |
| Moldva | 432 | 10,6 | 129 | 3,1 | 513 | 12,5 |
| Bukarest-Ilfov | 246 | 10,7 | 22 | 0,9 | 217 | 9,5 |
| Románia | 2 038 | 10,3 | 337 | 1,7 | 2 375 | 12,1 |
Forrás: Országos Törvényszéki Orvostani Intézet jelentései
Csecsemőhalandóság
A csecsemőhalandóság egy speciális korspecifikus halandósági arányszám. Azt mutatja, hogy ezer élve született gyermek közül hányan halnak meg egyéves koruk betöltése előtt. Romániában 2018-ban 1227 csecsemő vesztette életét, ebből 444 haláleset történt Erdélyben. A csecsemőhalandóság tekintetében Romániában jelentős javulás észlelhető: 2007 és 2018 között 12 ezrelékről 6 ezrelékre csökkent. Ez a mutató azonban még mindig nagyon magas, az EU tagállamai között Romániában a legmagasabb. 2018-ban az EU28 tagállamaiban a csecsemőhalandósági ráta átlagosan 3,5, Csehországban 2,6, Magyarországon 3,3, Lengyelországban 3,8, Szlovákiában 5, Bulgáriában 5,8 ezrelék volt.14
Forrás: Eurostat, demo_minfind
Románia minden régiójában csökkent a csecsemőhalandósági ráta 2007 óta. Az alacsony esetszám miatt az éves átlagos változások mellett hároméves periódusokat hasonlítottunk össze. A csecsemőhalandósági ráta úgy a 2007–2009-es, mint 2016–2018-as periódusban a legalacsonyabb Bukarest-Ilfov régióban volt, a legmagasabb pedig Moldvában. Az erdélyi régión belül Partiumban, Székelyföldön és Észak-Erdélyben átlag feletti a csecsemőhalandósági ráta.
Csecsemőhalandósági ráta Románia különböző régióiban
| 2007–2009 | 2016–2018 | Átlagos éves változás (%) |
|
| Székelyföld | 10,8 | 7,3 | -4,94% |
| Közép-Erdély | 10,1 | 6,1 | -2,81% |
| Partium | 13,0 | 7,7 | -4,94% |
| Dél-Erdély | 10,8 | 6,4 | -6,10% |
| Bánság | 11,4 | 6,0 | -5,89% |
| Észak-Erdély | 10,0 | 7,0 | -2,11% |
| ERDÉLY | 11,1 | 6,6 | -5,85% |
| Havasalföld | 11,5 | 6,8 | -6,53% |
| Moldva | 12,2 | 6,9 | -7,10% |
| Bukarest-Ilfov | 6,8 | 4,0 | -3,62% |
| ROMÁNIA | 11,0 | 6,4 | -6,47% |
Forrás: INS Tempo Online, POP208A, POP201D
A csecsemőhalandóság okait vizsgálva azt láthatjuk, hogy vezető halálokot alkotnak az egy éven aluliak körében a perinatális szakaszban (a 0–6 napos korban) keletkező állapotok. 2016 és 2018 között 1460 csecsemő halálát okozták a perinatális időszakban keletkező állapotok, az összes elhalálozott csecsemő 32,7%-a vesztette életét emiatt. A második vezető halálok a csecsemők körében 2016 és 2018 között a légzőrendszer betegségei voltak, 988 csecsemő halálát okozván (22,1%). Ezt a veleszületett rendellenességek, deformitások és kromoszómaabnormalitások követik, 875 csecsemő halálát idézve elő (19,6%). A magzati vagy újszülött korban bekövetkezett vérvesztés 452 csecsemő elhalálozását okozta (10,1%). 2016 és 2018 között 131 egy éven aluli gyermek vesztette életét (2,9%) trauma, mérgezés vagy a morbiditás és mortalitás egyéb külső oka miatt.[15]
Közzététel: 2020. augusztus 18.
További információ: Tóth-Batizán Emese Emőke, Barna Gergő, Csata Zsombor (info@erdelystat.ro).
Korábbi Erdélystat-közlemények és -elemzések, módszertani leírások megtalálhatók a www.erdelystat.ro honlapon.
Előzetes igénylés után közleményeinket, elemzéseinket e-mailen elküldjük Önnek a megjelenés időpontjában. Erre vonatkozó igényét az info@erdelystat.ro e-mail címen jelezheti.
1 Eurostat – Life expectancy (tábla kódja: demo_mlexpec). Letöltés dátuma: 2020.05.15.
2 Eurostat – Crude death rate (tábla kódja: demo_gind). Letöltés dátuma: 2020.05.15.
3 Az Országos Statisztikai Intézet (INS) által kalkulált nyers halálozási arányszám (POP207A) eltér az Eurostat adataitól (2018-ban 11,9 ezrelék), mivel két, különbözőképpen definiált populációval számolnak. Míg az INS az állandó lakosságot, addig az Eurostat a rezidens lakosságot veszi alapul a mutató kiszámításakor. Elemzésünkben az Eurostat módszertanát követjük.
4 Országos Statisztikai Intézet (INS) – Decedați (tábla kódja: POP206B). Letöltés dátuma: 2020.05.15.
5 A rövid távú ingadozások részleges kiküszöbölése érdekében ebben a tanulmányban az átlagos éves változásokat az előző évhez viszonyított változások átlagaival fejezzük ki, itt a 2012 és 2018 közötti periódusra számolva.
6 Eurostat – Causes of death (tábla kódja: hlth_cd_aro). Letöltés dátuma: 2020.05.25.
7 https://ec.europa.eu/eurostat/web/products-eurostat-news/-/DDN-20190716-1. Letöltés dátuma: 2020.05.25.
8 A rövid távú ingadozások részleges kiküszöbölése érdekében az átlagos éves változásokat az előző évhez viszonyított változások átlagaival fejezzük ki, itt a 2007 és 2018 közötti periódusra számolva.
9 http://insp.gov.ro/sites/cnepss/wp-content/uploads/2018/05/Analiza-de-situatie-Cancer-2018.pdf. Letöltés dátuma: 2020.05.25.
10 https://www.legmed.ro/?doc=despre-rapoarte. Letöltés dátuma: 2020.06.19.
11 Fontos megjegyezni, hogy az orvostani és a statisztikai intézet adatai között nem teljes az átfedés. Ennek oka, hogy az adatok forrása eltérő. Míg az orvostani intézet a boncolási jegyzőkönyvek alapján készít összesítéseket, addig a statisztikai adatok a hozzátartozók által az önkormányzatokhoz bejelentett haláleseteket és azok okait regisztrálják. Az feltételezhető, hogy az erőszakos elhalálozások egy részénél a halál oka és főképp annak körülményei az anyakönyvi irodákban nem kerülnek pontos bejelentésre, elsősorban olyan esetekben, amikor ezek társadalmi megbélyegzést vonhatnak maguk után. Ezt a hipotézist támasztja alá, hogy például a statisztikai intézetnek az emberölések és az öngyilkosságok számára vonatkozó adatai 10–15%-kal alacsonyabbak az Országos Törvényszéki Orvostani Intézet által közölt adatoknál.
12 https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_wnh001.html. Saját számítás. Letöltés dátuma: 2020.08.12.
13 https://www.who.int/gho/mental_health/suicide_rates/en/. Letöltés dátuma: 2020.08.12.
14 Eurostat – Infant mortality rates (tábla kódja: demo_minfind). Letöltés dátuma: 2020.05.06.
15 Országos Statisztikai Intézet (INS) – Decese sub 1 an, pe cauze de deces (tábla kódja: POP208D). Letöltés dátuma: 2020.05.25.