1989 decemberében, miközben a román televízió előbb a régi, majd az új államhatalom által kontrollált képet sugározta a rendszerváltás eseményeiről, országszerte a tömeggel együtt a helyi fotósok, filmesek is utcára vonultak, dokumentáltak. Székelyudvarhely különösen lelkiismeretes vizuális „krónikása” Balázs Ferenc volt.
A korondi születésű Balázs Ferenc az 1950-es évek első felében műszaki középiskolásként ismerkedett meg a fényképezéssel Marosvásárhelyen, ahol Bálint Zsigmond fotóművész volt az osztálytársa, ő kölcsönzött neki fényképezőgépet. Az első saját gépét akkor vásárolta, amikor érettségi után a korondi edénygyárnál dolgozott bérelszámolóként. Az évek során újabb és újabb felszerelést vásárolt, az 1970-es évek elején filmezni is kezdett, és mindig követte a technika fejlődését, annyira, hogy már 1988-ban a digitális fényképezésről beszélt a diákjainak a székelyudvarhelyi pionírház fotós és filmes oktatójaként.
Műszaki tudása, leleményessége, jó szervezőkészsége miatt Balázs Ferenc, akit mindenki bizalmasan Feri bácsinak szólított már fiatalon is, mindig is fontos szerepet töltött be a székelyudvarhelyi közösségben. Neki köszönhetően néztek például külföldi adókat, sportmérkőzéseket az udvarhelyiek a hegyen, ahol az ő készülékével sikerült befogni az adást. Az állambiztonság el is kobozta egyszer tőle a felszerelést egy világbajnokság idejére. Feri bácsi 1974-től 1997-es nyugdíjazásáig rengeteg fiatalt vezetett be a fotózás és filmezés rejtelmeibe a pionírházban, és utódintézményében, a Cimbora házban, gyakorlatilag az ő iskolájából nőtt ki a székelyudvarhelyi tévézés, dokumentumfilmezés.
Olvassa el a Maszol és az Erdélyi Audiovizuális Archívum közös sorozatának, az Időutazónak új részét: a teljes képes cikk a Maszol.ro portálon.