Zörgő Benjámin

Arcképcsarnok Hosszúrév, 1916. január 31. – Kolozsvár, 1980. február 12.
pszichológus

Középiskolai tanulmányait a zilahi Wesselényi Kollégiumban végezte 1934-ben, majd a kolozsvári I. Ferdinand Egyetemen tanult lélektant. A második bécsi döntést követően az I. Ferenc József Tudományegyetem lélektani intézetében gyakornokoskodott. A második világháború idején behívták katonának, de végzettségének köszönhetően nem a frontra, hanem a Katonai Lélektani Intézetbe, utóbb pedig a Honvéd Képességvizsgáló Intézetbe küldték. Kiváltságos helyzetének betudhatóan a Pázmány Péter Tudományegyetem Lélektani Intézetében tökéletesíthette tudását, többek között Harkai-Schiller Pál alapító oldalán, s a negyvenes években a kolozsvári egyetemen is tanított.

Akkori kutatási témáit – a cselekvés, az érzékelés és a motiváció – állatkísérletekben is tanulmányozta. Szintén a háború évei alatt a Tihanyi Biológiai Intézetben is dolgozott, azonban alakulatát nyugatra vezényelték, az ausztriai Linzben amerikai fogságba esett. Hazatérése után Kolozsváron, a Bolyai Tudományegyetemen kezdett tanítani, ahol 1946-ban adjunktus lett.

A negyvenes években a gestalt-pszichológia avagy alaklélektan (a pszichológia egyik német eredetű irányzata, melynek alapgondolata, hogy az egész több, mint a részek összessége) egyik első és legfontosabb erdélyi képviselője volt.

1948-ban megszüntették a Lélektani Intézetet, bár ekkor még megmaradt a Lélektan–Filozófia Kar, melynek rövid ideig Zörgő a dékánja is volt, ám politikai vádak miatt leváltották, csak előadótanárként dolgozhatott. A politikai nyomás miatt (pontosabban azért, mert az állam nem újította meg a magyar állampolgárságú tanárokkal előadói szerződését) több tanár, mint Tettamanti Béla, Harkai-Schiller Pál, Benedek István, Molnár Imre, kénytelen volt megválni az egyetemtől, így az egyetemi oktatás feladatai Zörgőre hárultak.

1959 után a gyógypedagógia is foglalkoztatta, például a beszédhibás gyermekek rehabilitációja körében végzett kutatásokat.

Az akadémiai kiadványok mellett iskolai tankönyveket és egyetemi jegyzeteket is írt: Általános lélektan (1947), Pszichotechnika (1947), Az érzékelés (1947), Az idegrendszer anatómiája és fiziológiája (1952). Kutatásairól konferenciákon és kongresszusokon számolt be. Moszkva, Berlin, London és még sok európai nagyváros nemzetközi rendezvényein megfordult. Szaktanulmányokat és ismeretterjesztő cikkeket írt többek között a Korunk, A Hét, a Dolgozó Nő, az Igazság, az Előre, a Megyei Tükör lapoknak, folyóiratoknak.

Önálló munkái mellett számtalan szakközleményt fordított, kiadványokat szerkesztett.

Fontosabb művei

Ce este voinţa? Bukarest, 1969.

A képességek. (társszerző) Bukarest, 1973.

 

Forrás

RoMIL

Dumitru Salade: Benjamin Zörgő. Un experimentalist eficace. In Portrete de universitari clujeni. Cluj, 1977.

Farkas Cs. Magda: Lélektani Intézet teremtése a Bolyai Tudományegyetemen. Szabadság, 1998. 164. sz.

Farkas Cs. Magda: Mindennapok a Bolyai Tudományegyetemen a lélektan bűvöletében. Szabadság, 1998. 180. sz.

Fotó: Sabadság Napilap 2016/1/30-as száma

3perc