Weiss Ferdinánd

Arcképcsarnok Temesvár, 1932. február 13. – Kolozsvár, 2002. január 13.
zongoraművész

Tehetős család sarja; gyermekkorától kezdve központi helyet foglalt el életében a zene, odaadó tanárai segítségével gyorsan fejlődött, bár lovarda- és vendéglőtulajdonos édesapja rosszallta szenvedélyét. A temesvári Izraelita Líceumban végezte el a középiskolát, ahol többek között Max Eisikovits volt a zenetanára és Philipp Ella a zongoratanára. Tanulmányait ezt követően a kolozsvári Gheorghe Dima Konzervatórium zongora szakán, Halmos György professzor osztályában végezte. Tanárai: Max Eisikovits, Sigismund Toduţă zeneszerző, Antonin Ciolan karmester.

A Zenekonzervatórium elvégzése után óraadó tanárnak hívták vissza; kamarazenét és kottaolvasást tanított közel 40 évig. A tanári hivatása mellett elsősorban zongorakísérőként vált híressé. Személyéhez több mint 1500 országos és nemzetközi fellépés (Európa, Amerika, Japán) köthető. Olyan szólistákkal dolgozhatott együtt, mint Ágoston András, Mihaela Martin, Ruha István, Ion Voicu hegedűművészek, Alexandru Agache, Liliana Bizineche, Ion Buzea, Elena Cernei, Ileana Cotrubaş, Dan Iordăchescu, Marta Kessler, Ionel Pantea, Emilia Petrescu, Tözsér-Váradi Júlia. Főként barokk és romantikus művek előadását kísérte.

Számos beszámolóban disztingvált, megbízható zenészként emlegetik, aki felismeri, mi az elvárás a kamarazenészt kísérő és a vele egyenrangú szerepet játszó társ iránt, érzi és érti a zenét, finoman és okosan játszik.

Kritikusai szolid hangszertudását és ízlését dicsérték, s nemegyszer hangsúlyozták túlzott szerénységét.

A bukaresti és kolozsvári rádiók stúdiófelvételei, az egykori Szovjetunióban, Bulgáriában, Jugoszláviában, Magyarországon, Lengyelországban, Kelet- és Nyugat-Németországban, Ausztriában, Angliában, Olaszországban, Spanyolországban, Japánban, az Amerikai Egyesült Államokban és Mexikóban készült koncertfelvételek, az Electrecord lemezfelvételei és a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémia archívuma őrzi tehetségének bizonyítékait. Munkásságát dicséri az 1957-es nemzetközi Viotti versenyen való részvétele az olaszországi Vercelli városában, az 1970-ben kapott Román Kulturális Érdemrend. 1987-ben a Romániai Színház- és Filmszövetség ATM Mester díjazottja, és nem utolsósorban az 1995-ben Mihail Jora zenekritikus által neki ítélt Zenének Szentelt Élet díj tulajdonosa.

Forrás

Ferdinand Weiss: Memorial of Professional Activity. Library of the Gheorghe Dima Music Academy of Cluj-Napoca.

Ferdinand Weiss: Mileniul III (The Third Millennium). Interviewed by Constantin Mustața for the Romanian National Television, July 25, 2001.

Ferdinand Weiss: Omagiu lui Ferdinand Weiss (Homage to Ferdinand Weiss). Show presented by Ciprian Rusu for the Romanian National Television, August 2007.

Mirela Capătă: Viața lui Ștefan Ruha (The life of Stefan Ruha).

Boronkay Antal: Koncert-krónika. Muzsika, 1968. 2. sz.

Fotó: Wikipédia

2perc