Az erdélyi magyar nyelvjáráskutatás kiemelkedő alakja egy szilágysági kis faluban született, földműves szülőktől. Középiskolai tanulmányait Zilahon végezte a Református Wesselényi Kollégiumban, majd a kolozsvári egyetemen, magyar–román–esztétika szakon szerzett oklevelet. 1942-ben doktorált, disszertációjának címe: A nagymoni népnyelv igetövei és igealakjai. Ennek kapcsán ismerkedett meg a magyar nyelvjáráskutatás akkori iskolájával, amelyet Csűry Bálint indított útjára. Tudományos fejlődését Sever Pop és Sextil Puşcariu segítette.
Egyetemi évei alatt kezdte el gyűjteni szülőfaluja – majd Ördöngösfüzes – helyneveit, később a bábonyi kutatócsoporttal a román–magyar nyelvi kölcsönhatásokat tanulmányozta. Ez a kezdeti időszak mintegy bölcsője a későbbi kutatásoknak: már akkor meglátszott érdeklődésének sokszínűsége, erről a pontról jutott el a többi magyar nyelvjárás vizsgálatáig is.
A második világháborúban szovjet hadifogságba esett, ahonnan 1947-ben tért haza. Kezdetben a kolozsvári Református Kollégium tanára volt.
Tennivaló rengeteg akadt: el kellett végezni a hazai magyar nyelvjárások vizsgálatát, de legalábbis az adatok összegyűjtését, mielőtt a fokozódó nyelvi integrálódás lehetetlenné tenné azt.
Maga a tudományágazat is jócskán le volt maradva az európai szinttől, mind módszertanában, mind az elméleti analízisben. Márton Gyula szerepe épp itt nyilvánult meg, következetes szervezői egyéniségével átlátta és irányítani tudta ezt a kutatási folyamatot. Két évtizeden át mint a Bolyai Tudományegyetem tanára – és 1952–1956 között a nyelvészeti tanszék dékánja – nemcsak felügyelte a munkát, hanem szervesen ki is vette a részét belőle. Egyszerre volt tudományos irányító és adminisztratív feladatokat ellátó szervező, miáltal a kolozsvári iskola úttörő szerepet játszott a nyelvföldrajz területén.
A nyelvjárások mellett másik fontos kutatási területét a román–magyar nyelvi kölcsönhatás vizsgálata jelentette. Ebbe beletartozott a román nyelvatlasz magyar eredetű anyagainak feldolgozása (A román nyelvatlasz első három kötetének magyar eredetű anyaga, 1942; A román nyelvatlasz-munkálatok története és módszere, 1943), de legfőképpen a moldvai csángó nyelvjárás kutatása mint kiindulópont a bilingvizmus tanulmányozásához.
Nem elhanyagolható a hozzájárulása a népi szakszókincs kutatásához sem, erre példa lehet a zilahi fazekasmesterség nyelvi leírása (A zilahi fazekasmesterség, 1948), melyet a néprajzkutatás is fölhasznált.
Márton Gyula tanszéke igazi kutatóintézetté vált. Tanulmányai nemzetközi és hazai folyóiratokban jelentek meg, többek közt a Magyar Nyelv, Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények, Korunk, Igaz Szó, Orbis stb. hasábjain. Tagja volt a Magyar Nyelvtudományi Társaságnak, a Finnugor Társaságnak, hosszú időn át a romániai Filológiai Társaság munkáját is ő irányította. Habár sokat elért, számos tervét nem sikerült megvalósítania, ilyen volt az erdélyi magyar személynévtár összeállítása, valamint a népi kismesterségek szakszavainak szótárba szedése. Hirtelen halála tevékeny és sikeres életet zárt le, s az ő esetében elmondhatjuk: pótolhatatlan szakember volt. Távozása után szűkülni kezdett a szakmai munka mozgástere, és kilátástalanná is vált.
1996-tól emléktábla jelzi szülőházát, nevét kolozsvári szakkollégium is őrzi.
A nagymoni népnyelv igetövei és igealakjai. Kolozsvár, 1942.
Ördöngösfüzes helynevei. Kolozsvár, 1944.
Írjunk, beszéljünk helyesen. Bukarest, 1952.
Két tanulmány a keleti magyar nyelvjárások köréből. Budapest, 1956.
Magyar nyelvjárástan. Kolozsvár, 1960.
A borsavölgyi nyelvjárás igetövei és igealakjai. Budapest, 1962.
Tájszók Kalotaszegről és környékéről. (Gálffy Mózessel) Kolozsvár, 1965.
A moldvai csángó nyelvjárás román kölcsönszavai. Bukarest, 1972.
A magyar nyelvjárások román kölcsönszavai. (Péntek Jánossal, Vöő Istvánnal) Bukarest, 1977.
Székely nyelvföldrajzi szótár. (Gálffy Mózessel) Budapest, 1978.
Kádár Edit (szerk.): Erdélyi Magyar Nyelvészek. II. Nagyvárad, 2016.
Péntek János: Márton Gyula. Korunk, 1976. 6. sz. 431–434. o.
Imre Samu: Molnár Gyula. Magyar Nyelvőr, 1976. 3. sz.
Fotó: Márton Gyula: A romániai magyar nyelvjáráskutatás múltja és mai állása. Közli Korunk Évkönyv, Kolozsvár, 1973. 173-93.
4perc