Kasztner Rezső

Arcképcsarnok Kolozsvár, 1906 – Tel-Aviv, 1957. március 15.
újságíró, ügyvéd

Édesapja vagyonos izraelita kereskedő volt. Kasztner Rezső két testvérével együtt előbb polgári iskolába járt, majd elvégezte a középiskolát. Ekkor már öt nyelven beszélt. Az 1920-as évektől a numerus clausus értelmében egyre kevesebb zsidó nyerhetett felvételt az egyetemekre. Kasztner ekkor kötelezte el magát a cionizmus mellett.

Miután sikerült befejeznie a jogi tanulmányait, újságíró lett az Új Keletnél. Előbb sportriporter volt, majd politikai írásokat is közölt.

Ezt követően titkárként Dr. Fischer József ügyvéd mellé került, aki a kolozsvári zsidó hitközösség kiemelkedő elöljárója volt. 1934-ben vette feleségül Fischer József leányát, Erzsébetet. Egy leányuk született, Zsuzsa.

Kolozsvárról 1940-ben átköltözött Budapestre. Három évvel később a Budapesti Zsidó Segély- és Mentőbizottság alelnöke lett, Komoly Ottó helyettese. Ugyanekkor alakult meg a Va’adat Ezrah Vehatzalah egyesület, amely a külföldi zsidókat bújtatta a háború ideje alatt. Megkezdődtek a német területekről való kimenekítések Magyarországra. A német megszállás, 1944 után innen is megszervezték a továbbmenekülést. Ám ezek az áttelepítések valójában a deportálás részét képezték. Magyarország tárgyalásokba kezdett Eichmann-nal. A tárgyalások eredményeként mintegy 1700, a bizottság által kiválasztott zsidót vonatra ültettek, és elhagyták Magyarországot. Előbb a bergen-belseni koncentrációs táborba kerültek, innen továbbutaztak Svájcba. Egyesek szerint Kasztner segédkezett a lista összeállításában, és főleg olyan embereket válogattak be a vonatra, akik barátaik voltak, az igen tehetős rétegből. Azt is mondták, Kasztner üzletet kötött Eichmann-nal, amit tett, kollaboráció volt. Eichmann egy interjúban a következőt nyilatkozta a Life-nak: „Megígérte: megtesz mindent azért, hogy a zsidók ne mutassanak ellenállást a deportálásukkal szemben, sőt, korrektül viselkedjenek az átcsoportosító táborokban, ha én szemet hunyok és megengedem, hogy néhány száz vagy ezer fiatal zsidó emigrálhasson Palesztinába. Ez jó üzlet volt.”

Mivel Kasztner tudatában volt annak, hogy nem kaphat segítséget a zsidók megmentésére, minden lehetőséget ki akart használni. Időhúzás gyanánt pénzt is felajánlott a zsidóság érdekében.

Más megoldást nem tudott kiharcolni, a már említett vonattal próbálta menteni a magyar zsidókat, további 20 000 zsidót pedig nem Auschwitzba szállítottak, hanem Ausztriába, munkatáborokba, ahol túlvészelhették a nehéz időket.

Kasztner 1947-ben kivándorolt az akkori Palesztina területére. Ott pert indítottak ellene, melyben megvádolták, hogy szövetkezett a nácikkal. Első fokon el is ítélték; a bíró úgy fogalmazott, hogy Kasztner „eladta a lelkét a sátánnak”, amikor tárgyalt a németekkel. Malchiel Gruenwald szélsőbaloldali pamfletista vádjai szerint Kurt Becher cinkosa volt, és együtt rabolták ki a jómódú zsidókat, ezenkívül elősegítette a magyar zsidók meggyilkolását. E vádpont azon alapult, hogy 1944-ben megkapott egy auschwitzi jegyzőkönyvet, melyből kiderült, hogy a zsidókat a halálba viszik. Ezt a jelentést ismertették a zsidó szervezetek vezetőségével is, hogy figyelmeztessék azokat, akiket a deportálás fenyegetett, de a szervezetek nem hozták nyilvánosságra.

Kasztnert a közvélemény is elítélte, közgyűlölet tárgyává vált. Családja sokat szenvedett ennek következtében. 1957-ben Ze’ev Eckstein háza előtt rálőtt Kasztnerre, aki tizenkét nap után a kórházban belehalt sérüléseibe. A gyilkosa és két társa életfogytiglani büntetést kapott, de hét év után amnesztiával szabadultak.

1958-ban Kasztnert az izraeli Legfelsőbb Bíróság felmentette a vádak alól.

 

Forrás

Schmidt Mária: Kollaboráció vagy kooperáció? Budapest, 1990.

Novák Attila: Ami magáért beszél. Recenzió Haraszti György: Auschwitzi jegyzőkönyv című forráskiadványáról. Élet és Irodalom, 2005. április 8.

Fischer István: Ki volt a gyilkos? Élet és Irodalom, 2006. november 17.

Mittelholcz Dóra: Nácikkal egyezkedett, hogy életeket menthessen. Metropol-Kultúra, 2009.03.29.

Haraszti György: Az „Auschwitzi jegyzőkönyv(ek)”. (habilitációs előadás)

Vízer Balázs: „Nem csak egyféle hős létezik.” Interjú Gaylen Ross rendezőnővel, a Kasztner meggyilkolása című film készítőjével.

http://www.yadvashem.org/odot_pdf/Microsoft%20Word%20-%206428.pdf  (*2018.03.26.)

Fotó: Kasztner Rezso – ישראל קסטנר – emaze.com

4perc