A román médiában gyakran Ştefan Kovacs, Ştefan Covaci vagy Pişti Kovacs néven emlegették.
Azon kevés edzők egyike – Guttmann Béla, Dettmar Cramer, Brian Clough, Robert Paisley, Arrigo Sacchi és Zinedine Zidane mellett –, akik sikeresen megvédték címüket a legrangosabb európai kupákban. Középpályás labdarúgóként viszont nem volt annyira sikeres, mint testvére, Kovács Miklós, aki 1930-ban, 1934-ben és 1938-ban is a román keret tagja volt a világbajnokságon. Legnagyobb sikere az 1942/43-as idényben elért magyar bajnoki bronzérem volt. Játékosi pályafutása során megfordult Nagyváradon, Temesváron, Turnu Severinben, Charleroi-ban. Majd ezt követte Kolozsvár, ahol 1942–1947 között a Kolozsvári AC, 1947–1950 között a Kolozsvári Vasutas, 1950–1953 között az Egyetemi Sportklub labdarúgója volt, s végül innen vonult vissza. Az edzősködést az Egyetemi Sportklubnál kezdte, itt 1953–1960 között állt alkalmazásban, majd a rivális Kolozsvári CFR edzője volt 1960–1962 között. Ezt követően Bukarestbe költözött, ahol 1962–1967 között a válogatott másodedzőjeként dolgozott. Munkájának komolyabb sikereit a fővárosi Steaua edzőjeként érte el: a csapat megnyerte az 1967/68-as bajnokságot, 1969-ben és 1970-ben pedig elhódította a Románia Kupát.
1971-ben az Ajax Amsterdam vezetőedzője lett, ahol a legendás Rinus Michels utódaként kellett bizonyítania.
A sajtó azt állította: azért esett rá a választás, mert a holland klub anyagi lehetőségei nem engedték meg, hogy „drágább és jobb” edzőt szerződtessen.
Itt fejlesztette tökélyre az úgynevezett totális futballt, melynek lényege az, hogy a csapat minden tagja kiveszi a részét mind a védekezésben, mind a támadásban, a stílus sajátja az állandó mozgás és a gyakori passzolás.
Hatása a mai napig megfigyelhető például a holland és a spanyol válogatott vagy az FC Barcelona játékstílusán. Az Ajax edzőjeként kétszer hódította el a legrangosabb európai kupát, a Bajnokcsapatok Európa Kupáját, és kétszer az Európai Szuperkupát. Csapata kétszer volt holland bajnok, 1971-ben kupagyőztes, 1972-ben pedig Interkontinentális Kupát is nyert. Elődje kemény stílusával szemben könnyen megtalálta a hangot a játékosokkal, engedélyezte a hosszú haj és a szakáll viselését, bohém és joviális személyisége népszerűvé tette. Laza magatartása miatt támadások érték, és a csapaton belül kialakult konfliktusok – többek között Johann Cruyff távozási szándéka – miatt végül felállt a kispadról.
1973-ban átvette a francia válogatott vezetését; az újságírók kérdésére – mikor lehet ismét világszínvonalú a francia válogatott? – 8–10 évet jósolt. Ez be is igazolódott, ugyanis a francia válogatott Kovács István utódjának, Michel Hidalgónak a vezetésével 1984-ben lett Európa-bajnok. 1976–1979 között és 1980-ban a román válogatott szövetségi kapitánya volt. Nem rajta múlott, hogy az együttest egy világversenyre sem tudta kijuttatni. A válogatottnál Mircea Lucescu volt a helyettese, aki később nagy karriert futott be edzőként. 1981–1983 között a Panathinaikósz edzője volt, csapatával 1982-ben megnyerte a Görög Kupát. 1986-ban újra Franciaországban kapott munkát az AS Monacónál.
Az edzői pályát egészségi okok miatt fejezte be, 1987-ben.
Kolozsvárra költözött, sikereit itthon hamar elfelejtették. Haláláról azonban részvéttáviratban emlékezett meg a FIFA és az UEFA. A kolozsvári Házsongárdi temetőben nyugszik.
https://infostart.hu/sport/2008/10/04/a_magyar_sikeredzo_akiert_cruyff_meg_lazadni_is_kepes_volt-229605/(*2018.03.08.)
Iulian Anghel: Povestea lui Ştefan Covaci, antrenorul care l-a îmblânzit pe Cruyff şi a făcut din Ajax cea mai mare echipă a anilor ’70. www.adevarul.ro/news/sport/povestea-Stefan-covaci (*2018.03.08.)
Octavian Metoni: Cine a fost Ştefan Covaci? Prosport.ro (*2018.03.08.)
Fotó: www.prosport.ro
3perc