Nemesi család sarjaként született Székelykövesden. Édesapja sepsikilyéni Czakó József, édesanyja Korbuly Erzsébet. Tanulmányait a marosvásárhelyi Református Kollégiumban, majd a kolozsvári Unitárius Kollégiumban végezte. Az I. Ferenc József Tudományegyetem Orvostudományi Karán folytatta orvosi tanulmányait. 1921-ben Budapesten az orvostudományok doktorává avatták. Orvosi karrierjének első négy esztendejében a budapesti II. számú Sebészeti Klinika munkatársa volt, ahol sebészorvosi képesítést szerzett.
Ezután hazatért Marosvásárhelyre, ahol ekkor egyetlen komolyabb egészségügyi intézmény létezett, a Szentgyörgy utcai kórház, de ez is rendkívül rossz körülmények között működött. Czakó József igyekezetének köszönhetően újra előkerült egy, még a Bernády György idején elkészült tervezet egy modern kórház építésére. Czakó budapesti és prágai tanulmányutat tett, hogy elmélyüljön a témában, s bár a román állam mutatott valamennyi érdeklődést, végül nem támogatta a kórház felépítését. Végül Bernádyval együttműködve, az erdélyi történelmi egyházak részvételével hozta létre a Marosvásárhelyi Szanatórium Részvénytársaságot.
E nagyszerű erőfeszítés eredményeként nyitotta meg kapuit 1929. december 16-án a hetvenágyas Marosvásárhelyi Szanatórium, melynek sebészeti, belgyógyászati, szülészeti, reumatológiai és fizikoterápiás osztálya volt.
Egy évvel később a drezdai világkiállításon mint Románia legmodernebb egészségügyi intézményét mutatták be a szanatóriumot. Czakó Józsefet az intézmény orvos-igazgatójává nevezték ki.
Ezzel egy időben az Erdélyi Múzeum-Egyesület orvosi szakosztályának is tevékeny tagja volt. Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület marosvásárhelyi elnökének is megválasztották. Egy évtizeden át volt a Marosi Református Egyházmegye főgondnoka. Több tudományos publikációja is megjelent.
A gazdasági világválság idején a szanatórium anyagi gondokkal küzdött, működtetőt kerestek. Jelentkező hiányában maga Czakó József vette bérbe az intézményt, melyet a számos nehézség ellenére fenn tudott tartani.
Orvosi tevékenységének súlypontja a hasi urológia és a daganatsebészet volt.
A hazai orvostörténet kiemelkedő teljesítménye, hogy 1935 októberében ő hajtotta végre az első sikeres szívműtétet Romániában. Az operáció során egy tűt távolított el egy katona szívéből.
1939-ben nőül vette magyargyerőmonostori báró Kemény Katalint, aki 107 évesen hunyt el, 2014-ben. Gyermekeik: Júlia, az ugyancsak orvosi pályát választó József és Judit.
A második világháború idején az Állami Kórház sebészeti osztályának vezetője volt, s a kórház igazgatói teendőit is ellátta. Az általa vezetett intézményben megtiltotta a zsidó munkatársaknak a sárga csillag viselését, támogatta román és zsidó orvoskollégái orvosi kamarai tagságát. A deportálások idején több kollégáját is megmentette. A Nemzetközi Vöröskereszt budai orvosi vezetőjeként többedmagával részt vett ötezer személy deportálásának megakadályozásában.
1945-ben a történelmi egyházak igyekeztek újraindítani a Szanatóriumot, ismét Czakó Józsefet jelölték ki ennek vezetésére, azonban az új politikai körülmények között ez nem valósulhatott meg. A Kolozsvárról Marosvásárhelyre költöző Orvosi Kar tanára lett, azonban 1946 februárjában koholt vádak alapján letartóztatták, bebörtönözték és kizárták az orvosi kamarából. 1950-ben a Duna-deltába vitték, kényszermunkára. Igazolni tudta, hogy a Szanatórium nem volt a saját tulajdona, ezért 1951-ben kiszabadult. Bár házát elveszítette, sikerült elkerülnie a vidékre való kitelepítést. A marosvásárhelyi cukorgyár üzemorvosa volt, ahol egészségügyi felvilágosító előadásokat is tartott.
Sikeres sebészorvosi, valamint intézményteremtői és vezetői tevékenység után Marosvásárhelyen hunyt el, a helyi református temetőben nyugszik.
Ifj. dr. Czakó József és Czakó Júlia írásbeli és szóbeli közlései édesapjukról.
Szucher Ervin: Száműznék az első romániai szívsebész emlékét. Erdélyi Napló, 2015. dec. 19.
Dr. Czakó József: Szívből eltávolított varrótű. EME IV. orvoskongresszusi évkönyve. Kolozsvár, 1939.
Fotó: Czakó József örökösei tulajdonában
3perc