Milyenek voltak az erdélyi divatfotók, amikor az öltözködési stílust a szocialista „first lady-k” diktálták, a boltok alig létező kínálatát pedig csempészáruval próbálta pótolni a lakosság? A műfaj, bár látszólag ellentmond az államszocialista rendszer értékrendjének, az 1948 és 1989 közötti erdélyi sajtóban is megjelent, természetesen a cenzor jóváhagyásával.
A divatfotózásról főleg a Vogue és Harper’s Bazaar folyóiratok jutnak az olvasó eszébe, pedig közelebb is érdemes nézelődni. A téma kapcsán fontos tény, hogy a divatfotózás egyik megteremtője és mestere épp egy magyar fényképész, a kolozsvári származású, az Egyesült Államokba emigrált Munkácsi Márton (Martin Munkacsi, 1896-1963) volt. Munkácsi olyan hírességeket fotózott, mint Marlene Dietrich vagy Katherine Hepburn, kreatív fényképein gyakori a csíkok, a napernyők és a tenger jelenléte, modelljeit pedig többnyire a szabadban fényképezte.
A divat, illetve az öltözködés az 1950-es második felétől lett újra „aktuális téma”, hiszen a szocialista típusú diktatúrák első időszakában a nemek közti teljes egyenlőséget hangsúlyozták, a militáns nőalak volt az ideál, aki a traktoron, a gyárban és a bányában egyaránt megállta a helyét, uniszex kezeslábast viselt, öltözete mellékes volt. Az ötvenes évek második fele azonban Magyarországon és Romániában is politikai változásokkal járt, amelyek kihatottak a mindennapokra is. A nő immár nem nehézipari munkásnő volt, hanem dolgozó nő, aki anya és csinos feleség is egyben. A hatvanas évek nőideálja a helyi ipar termékeit viselte, tulajdonképpen a divat is egy eszköz lett annak elhitetésére, hogy a szocialista országok ipara fejlődik, virágzik. Ennek a korszaknak is megvoltak a maga divatdiktátorai, ám itt elsősorban nem kifutói modellekre kell gondolni: Kádár Jánosné vagy Elena Ceuașescu viselték a legdivatosabb kígyóbőrcipőket és szőrmebundákat.
Olvassa el a maszol.ro Időutazó rovatának teljes képes-cikkét a divatfotózásról az államszocialista Erdélyben.