Kincsesládánk, Erdély: nemcsak örökségünk, hanem a jövőnk is a csíksomlyói búcsú

15 Napja

Cikkek

A csíksomlyói pünkösdszombati fogadalmi búcsú a Kárpát-medencében és azon kívül élő magyarság talán legfontosabb vallásos eseménye. A Kis- és Nagy-Somlyó közötti hegynyeregben zajló mise ma már nemcsak a hitében folyamatosan megerősítést kereső és elnyerő katolikus közösség ünnepe, hanem a keresztény magyarság gyülekezőhelye, az egyetlen olyan esemény, amely évi rendszerességgel készteti arra zarándokok százezreit, hogy ellátogassanak ide. A Mária-kegyhelyhez kapcsolódó összetett, különleges spirituális, történeti és hagyományokat felsorakoztató esemény méltán kerülhetne fel a világ szellemi örökségének listájára, illetve fontos visszaigazolás lenne a keresztény magyarság számára, ha a katolikus egyház feje is ellátogatna ide. Kincsesládánk, Erdély című sorozatunk részeként ezúttal a csíksomlyói búcsúra látogattunk el.

Forrás: RMDSZ

Csíksomlyót ősi zarándokhelyként tartják számon, IV. Jenő pápa 1444-ben bullát adott ki, amelyben sarlós boldogasszony ünnepét, vagyis Mária látogatását Erzsébetnél jelöli meg a csíksomlyói búcsú időpontjául. Azóta is folyamatosan érkeznek a zarándokok Csíksomlyóra, hogy a Szűz Anya közbenjárását kérjék az életükre, munkájukra. Így történt ez idén is, amikor már szervezett gyalogos, biciklis, lovas ás buszos zarándoklaton, a már-már hagyományosnak nevezhető zarándokvonatokon, illetve magánkezdeményezésre özönlöttek százezrek május 19-én, pünkösdszombatján. A zarándokok egy  része már pénteken kilátogatott Somlyóra, miközben a szervezéssel megbízott önkéntesek már a helyükön voltak, hogy eligazítsák őket.

A kulturális örökség európai évének égisze alatt az RMDSZ Kulturális Főosztálya az Erdélyi Magyar Televízió, a Maszol hírportál és az Erdély FM partnerségével elindítja a Kincsesládánk, Erdély című kulturális projektet, amelynek célja tévé-, rádió- és online riportsorozat segítségével kiemelni a múzeumokból és mindennapjaink részévé tenni kulturális örökségünket. A sorozat részletesen bemutatja értékeinket, legyen szó épített, szellemi vagy tárgyi örökségről. A nézőket, olvasókat és rádióhallgatókat év végéig Erdély számos pontjára kalauzoljuk el. Az értékeinket bemutató műsort minden hónap utolsó vasárnapján 16 – 16.30 között közvetíti az Erdély TV, havonta jelenik meg riport a Maszol hírportálon, az Erdély FM pedig vasárnaponként 12 és 13 óra között örvendezteti majd hallgatóit.

A búcsú fogadalmi múltja

Urbán Erik, a csíksomlyói kegytemplom igazgatója, a búcsú egyik főszervezője is a helyszínen volt, így megragadtuk az alkalmat, hogy az esemény múltjáról faggassuk.

Elmondása szerint az 1444-ben kiadott pápai levelet követően 1567-ben vett újabb fordulatot a csíksomlyói kegyhely története, amikortól kezdődően úgynevezett fogadalmi búcsús helyszínné vált a csíki település. A katolikus székelyek ugyanis megfogadták, hogy minden évben, a pünkösd előtti szombaton eljönnek, és hálát adnak a hitükben való megmaradásukért. Ennek az emlékét őrzi a Kis-Somlyó hegyén álló Salvator-kápolna előtti kőkereszt, amelyre azt vésték fel az elődök, hogy „Tarts meg minket őseink szent hitében és erényeiben” – a csíksomlyói kegyhelynek tehát tulajdonképpen ez az üzenete: tartsunk ki, maradjunk meg az őseinktől örökült hitünkben. Egyébként a pünkösdszombati búcsú mellett egy másik búcsút is tartanak évente, amelyet őszi kisbúcsúként is emlegetnek a helyiek. Ezt Szűz Mária neve napján, szeptember 8-án szervezik meg.

Forrás: RMDSZ

„Bár mára már vitatott a kérdés, de a hagyomány úgy tartja, hogy a gyergyóalfalusi István pap volt az, aki először zarándoklatot vezetett Csíksomlyóra. A Tolvajos-tetőn csatát vívtak a hitükért, mivel János Zsigmond erdélyi fejedelem protestáns hitre akarta téríteni a katolikus székelyeket. A hagyomány azt tartja, hogy amíg a férfiak harcoltak, addig a nők és gyermekek bent imádkoztak a kegyhelyen, és a katolikusok győzelmével zárult az állítólagos csata” – mutatott rá Urbán Erik, hangsúlyozva, hogy a történet vitatott, de véleménye szerint valaminek mindenképp történnie kellett, hogy a nép megfogadta, hogy nem egy éppen átlagos napon évente eljön Csíksomlyóra.

Az 1400-as évektől a ferencesek a kegyhely őrei. Az erdélyi ferences rendtartomány a házigazdája a pünkösdi búcsúnak, és minden háttérmunkát ők végeznek el. Az egész provincia magáénak érzi ilyenkor a búcsút.

„A Csíksomlyó körül kirajzolódó zarándoklatban nagy szerepet játszik a kegyszobor, hiszen a búcsú hagyománya is tulajdonképpen a kegyszobor ellőtt elhangzó imához kapcsolódik” – ezt már Orbán Szabolcs, a ferences rendtartomány főnöke fejtette ki nekünk.

A kegyszobor eredetéről nincsenek pontosan feljegyzett adatok, de a művészettörténeti vizsgálatokból arra következtetnek, hogy körülbelül 500 évvel ezelőtt készülhetett. Azt biztosan tudják, hogy az 1561-es tatárbetörés idején már a templomban volt.

A búcsú kiemelkedő szimbóluma továbbá a labarum, amely csatajel, zászló lehetett, ezért központi helyet foglal el a fogadalmi búcsú körmenetében. A kordon veszi körbe a labarumot, amelyet a Segítő Mária Katolikus Gimnázium arra érdemes diákjai visznek ki a nyeregbe. Régen a körmenet volt a búcsú legfontosabb mozzanata, amelyben megkerülték a Kis-Somlyó hegyét. Az összes zarándokoknak ma nincs lehetősége megtenni ezt a kört, de a kordon teljesíti az eredeti fogadalmat.

Csíksomlyó jelene – a búcsú szervezése

A búcsúra való előkészület során a ferencesek kiértékelik az előző év búcsúját, igyekeznek a hiányosságokat pótolni, illetve elég korán kiválasztják a következő évi búcsú szónokának személyét, akit időben fel is kérnek erre a feladatra. 2018-ban ezt a szerepet Marian Adam Waligóra lengyel pálos szerzetesnek szánták, aki Częstochowában, Lengyelország lelki fővárosában szolgál. A búcsú szónokának egyik évben főpásztort, vagyis püspököt kérnek fel, a másik évben pedig népszónokot. Meghatározzák továbbá, hogy mi lesz a következő búcsú jelmondata. A mottó megválasztásánál két szempontot vesznek figyelembe: kapcsolódjon Máriához, valamilyen szentírási részhez, illetve az aktuális pasztorális évhez. Majd a konkrét szervezési munka is elkezdődik az önkéntesek segítségével.

Forrás: RMDSZ

Marian Adam Waligóra elmondta, hogy a 2018-as évi búcsú jelszava – „Legyen nekem a Te igéd szerint” – számunkra, keresztények számára azt üzeni, amit Szűz Mária első szentírási megszólalásában válaszként adott Isten azon felkérésére, hogy életét neki szentelje. A pálos szerzetes szerint a mindennapi életünkben nekünk is azért kell küzdenünk, hogy Isten akarata szerint éljünk, függetlenül attól, hogy milyen körülményekkel állunk szemben. Hozzátette, az ifjúság évében ennek azért is van nagyobb jelentősége, mert a fiatalok saját életükről meghozott döntése a bátorságról szól, és fontos, hogy Isten akarata is legyen benne ezekben a döntésekben.

A búcsú jelenéről Borsodi L. Lászlót, a csíksomlyói búcsú, illetve az erdélyi ferences rendtartomány sajtóreferensét is megkérdeztük. Ő emlékeztetett rá, hogy idén volt 25 éve annak, hogy a búcsú központi rendezvénye, az ünnepi szentmise kikerült a nyeregbe, a később megépült Hármashalom-oltárhoz.

„Ez nagyon fontos stratégiai váltás volt. A csíksomlyói búcsú jellegzetessége, hogy nemcsak azok az emberek követik, akik jelen vannak a nyeregben, hanem sokan a kegytemplomban nézik kivetítőn a misét, mert a Szűz Anya (a kegyszobor) közelében szeretnének maradni. Állandó a mozgás a két szent hely között. Ezért sem lehet egészen pontosan meghatározni, hogy hányan vesznek részt a búcsún.  1990 és 1993 között annyira sokan jöttek a búcsúra, hogy leállt a gyalogos menet, emberek tízezrei rekedtek a Szék útján, mert a kegytemplomba már nem fért be a tömeg. Az akkori atyák, P. Márk József és néhai P. Bartók Albert döntöttek úgy, hogy ezen változtatni kell, és ezért került ki a mise a nyeregbe” – idézte fel a szóvivő.

Amikor megnőtt a búcsúsok létszáma Csíksomlyón, szükségessé vált az önkéntes szervezők toborzása, akik a híveket útba igazítják. Jelenleg közel 70-en vállalják az önkéntességet, és nemcsak a búcsún, hanem az év nagyobb liturgikus eseményein vagy akár az évközi vasárnapokon is besegítenek.

Csíksomlyó és a búcsú jövője a nemzetközi színtéren

A búcsú jövőjével, illetve a pápa esetleges csíksomlyói látogatásával kapcsolatban feltett kérdésünkre Borsodi L. László elmondta: az erdélyi magyaroknak nagy fájdalma, hogy amikor II. János Pál pápa Romániába látogatott, nem jöhetett el Csíksomlyóra.

„Az is csalódással tölt el, hogy a nemzeti Mária-kegyhelyeket tömörítő Európai Máriás Hálónak, amelynek listáján 22 kegyhely szerepel, Csíksomlyó 2005 óta tagja, mégis mi vagyunk az egyetlen kegyhely, ahol még nem járt pápa. Azt gondolom, hogy nem a ferenceseken múlik, ha nem jön el. Nyilván szeretnénk, de ez magasabb, állami és egyházvezetői szinten dől el” – magyarázta a szóvivő.

Forrás: RMDSZ

A kegyhely, illetve annak búcsúja feltehetően még nagyobb nemzetközi figyelmet kapna, ha az egyébként évekkel ezelőtt elindított előkészítő munka eredményeként felkerülhetne az UNESCO szellemi világörökségének listájára. A témával kapcsolatban Novák Zoltán történészt, az RMDSZ szenátorát kérdeztük.

„Csíksomlyó olyan komplex jelenség, amely ma már túlmutat a vallásos jellegén. A legfontosabb eleme természetesen még mindig a vallásos jelleg, a katolikus hitélet egyik fontos szellemi bástyája az egész Kárpát-medencében. Erre az alapra az idők folyamán különböző rétegek rakódtak. Már a 20-ik század elején fontos nemzeti jelleggel is bírt az esemény, akkor már túlmutatott a vallásosságon. Amikor a kommunista diktatúra elkezdett kiépülni, komoly akadályt jelentett a kommunista vezetőknek. Ekkor már a térség protestáns közösségei is látogatták, tehát identitásmegőrző szereppel is felruházódott. Olyan vallásos értékrendet közvetített, amivel az akkori hatalom nem, hogy nem tudott azonosulni, hanem ellenségként tekintett rá” – tudtuk meg a történésztől.

A csíksomlyói búcsút 1948-tól tiltották be. A kommunista átmenet időszakában még megtartották, Márton Áron is részt vett ezeken. De már ekkor megpróbálták elbagatellizálni a jelentőségét.

A történész szerint az UNESCO-világörökség listájára való felkerülést elsősorban az indokolja, hogy hangsúlyos a búcsú vallásos és nemzeti jellege, évszázados hagyománya és ma már ökomenikus jellege van.

„Csíksomlyó a teljes magyarság szellemi öröksége, olyan kincs, olyan örökség, amelynek méltán lenne helye a világ szellemi kincsestárában. Így született meg az a gondolat, hogy összefogással próbáljuk feljuttatni a búcsút listára. Abban az időszakban, amikor Kelemen Hunor töltötte be a kulturális miniszter tisztségét, elég jó úton haladt előre, és eljutott abba a fázisba, amikor már egy nagy UNESCO-s kongresszuson kellett volna fenntartani a jelölést. Aztán a technokrata kormány képviselői nem álltak ki mellette. Így Csíksomlyó elbukta azt a jelölési kört. Jelenleg egyeztetések, tárgyalások zajlanak, hogy véghezvigyük a folyamatot. Többször is felmerült a kérdés a szenátusban, például akkor, amikor a márciuskát sikeresen jelölték a listára. A következő lépés az, hogy a minisztérium válaszoljon az általam benyújtott interpellációra, hogy támogatja vagy sem a búcsú jelölését. Ha ezt felvállalja, akkor újra elő kell venni a dokumentációt, ki kell egészíteni az UNESCO-bizottság további kéréseivel, és el lehet kezdeni megint a felterjesztési procedúrát” – összegzett a történész-szenátor.

 

Forrás: www.maszol.ro

10perc