1918–1920: Az impériumváltás stációi Erdélyben címmel, a Szent István Kör szervezésében tartott előadást dr. Fodor János történész, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem tanársegédje.
Az RMDSZ csütörtökön az első világháború lezárására emlékezve történelmi előadások sorozatát indította el A romániai magyarság 100 éve címmel. A sorozatban havonta egy-egy előadás szerepel februártól decemberig hat erdélyi városban: Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában, Marosvásárhelyen, Kolozsváron, Nagyváradon és Szatmárnémetiben. Megyeszékhelyünkön a Szent István Kör a helyi partner és szervező. Az első előadás csütörtökön volt a Szatmár-Németi Református Egyházközség gyülekezeti termében, 1918–1920: Az impériumváltás stációi Erdélyben címmel, amelyet dr. Fodor János, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem tanársegédje tartott.
Dr. Szőcs Péter Levente, a Szent István Kör elnöke felvezetőjében utalt arra, hogy a 20. század történelmi értelemben rövidebb száz évnél: tulajdonképpen csak hét évtizedig tartott, hiszen 1918-tól 1990-ig számítjuk, és mindkét év nagy fordulatot jelentett a világtörténelemben is. De a két végpont között is számos olyan gyökeres változás következett be, amelyek során 1000 éve összetartozó történelmi közösségek bomlottak fel, jobb- és baloldali diktatúrák épültek ki és buktak meg, de ami a legfontosabb, hogy a társadalom alapjaiban átalakult. Mindezek után csodaként is számon tartható, hogy a kisebbségi sorsra jutott romániai magyarság száz év után is megmaradt.
Fodor János előadása kiindulópontot nyújtott A romániai magyarság 100 éve című sorozat többi előadásához. Az előadó a szűkebb, jogi értelemben vett hatalomváltás két-három évére összpontosított, tehát a háború vége és a trianoni szerződés 1921-es ratifikálása közötti időszakra, de felvázolta a hatalomváltás tágabb értelemben vett folyamatát is a magyarországi nemzetiségi mozgalmaktól és a Románia, valamint az Antant hatalmak közötti 1916-os titkos bukaresti szerződéstől az 1923-as új román alkotmányig. Az előadás mottójaként kiemelhető Berzeviczy Albert, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke 1915. március 23-án megfogalmazott baljóslata: „Én Tiszát (Tisza István miniszterelnök) mély meggyőződésemnek megfelelően az égre kértem, hasson oda, hogy mielőbb békét kössünk a status quónk alapján. Mi hódítani úgyse akarunk, bennünket akartak megsemmisíteni, ezt pedig ők nem értik. Érjük be ezzel az eredménnyel, nagyokat már úgyse remélhetünk. Minél később kötjük meg a békét, annál rosszabb lesz, az ország pedig belepusztul a háborúba.” Ezek után az előadó számba vette a fontosabb történelmi eseményeket, beszélt az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásáról, a nemzeti tanácsok időszakáról, Erdély román megszállásáról, az erdélyi magyarság önszerveződéseiről, az új román hatalom kezdetekor előállt helyzetről, a kisebbségbe jutott magyarság politikai passzivitásáról, illetve az aktivizálás kérdésköréről. A több mint negyvenfős hallgatóság részéről érkezett kérdések felvetették a felelősök azonosítását, illetve a kedvezőbb határmegállapítás lehetőségét. Az aktív vita lezárásaként a következő előadásokat ajánlották az érdeklődők figyelmébe, amelyekkel az RMDSZ és a Szent István Kör alkalmat ad arra, hogy elmondjuk, miként élte meg az erdélyi magyarság az utóbbi száz évet, mit adott Romániának, és mit kapott az országtól.
Forrás: www.frissujsag.ro